Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Vulkán fogalma képes leírás - Vulkán.tlap.hu
részletek »

Vulkán fogalma - Vulkán.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: vulkan.tlap.hu » Vulkán fogalma
Keresés
Találatok száma - 5 db
Tűzhányó a Wikipédiában

Tűzhányó a Wikipédiában

A vulkánok avagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka. A Föld vulkánjait kialakulásuk oka szerint két csoportba soroljuk: - többségük a távolodó és közeledő kőzetlemezek határain (az aktív lemezhatárokon) alakul ki, - kisebb részük az aktív peremszegélyektől távol a köpenyoszlopok (köpenycsóvák) fölötti forró pontokon, ahol a köpenyből származó magma tör a felszínre, jön létre. A magma felszíni tevékenysége a vulkanizmus: ebből keletkeznek világszerte a vulkáni kúpok, vulkáni hegységek. Vulkanizmusról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét (ilyenkor láva lesz belőle). Olyankor, amikor a magma a mélységben megreked, és ott kristályosodik kőzetté, a folyamat neve magmatizmus. A vulkáni tevékenység és a hozzá kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik. Nevének eredete: A latinos vulkán szó elnevezését az antik mitológiában szereplő Vulcanusról, a rómaiak tűzistenéről kapta, aki egyben a kovácsok istene is volt. (Görög megfelelője Héphaisztosz, az istenek kovácsa.) A vulkánok keletkezése: A vulkanológiai és lemeztektonikai kutatások során megállapították, hogy a földi vulkánok elhelyezkedése (néhány kivételével) követi a litoszféralemezek határait. Ezek a vidékek nyitott és mély törésrendszerek, amelyeken keresztül a magma a felszínre juthat...

Vulkán

Vulkán

Kürtő vagy tektonikus hasadék a földkéreg amelyen át az izzón folyós láva a felszínre tör. A folyamatot, amikor a láva és a szilárd kőzettörmelékek a felszínre kerülnek a vulkáni kitörés (erupció). A vulkán formája a láva összetételétől függ. Az alacsony hőmérsékletű kovasavban gazdag, viszkózus láva meredek oldalú, láva árak és piroklasztikum rétegek váltakozásából felépülő kúpokat alkot, mint pl. a Fuji-hegy Japánban vagy nálunk a Somló a Bakonyban. A kevésbé viszkózus, kovasavban szegény, bázikus bazaltláva enyhébb lejtésű kúpokat formál, mint pl. az izlandi bazaltvulkánok. Az egyetlen robbanással jellemezhető vulkánokat maar-vulkánoknak nevezik. A képre kattintva rövid filmrészlet látható. A legtöbb vulkán a kéreglemezek határzónáihoz kötődik szoros kapcsolatban van a földrengésekkel, mint pl. a Csendes-óceánt övező úgynevezett 'tűzgyűrűben'. (Ennek szemléltetése a lemeztektonika címszónál látható.) Vannak azonban említésre méltó kivételek is, mint pl. a Hawaii-szigetek, amely a földkéreg egy 'forró pontján' alakult ki. A vulkánok tudományos vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik...

Vulkánok

Vulkánok

A Földön előforduló összes elemből a vezető szerep az oxigéné és a szilíciumé. Ez a két elem gyakorlatilag a földkéreg úgyszólván minden kőzetének a legalapvetőbb alkotórésze. Az oxigén és a szilícium megjelenhet egyszerűen önmagában is, egy olyan vegyület formájában, amelyet kémiailag az SiO2-képlettel jellemezhetünk, s amely kvarcként a Föld egyik leggyakoribb kőzetalkotó ásványa. A kvarcon kívül a szilícium és az oxigén atomi építőelemekké is összekapcsolódhat. Ilyenkor szilikát-tetraéder a nevük. A szilikát-tetraéderben egy szilíciumatomot mindig négy oxigénatom vesz körül. A SiO4-építőelem vegyülni képes a lista maradék elemeivel, s így jönnek létre a szilikátásványok, amelyek a kvarccal együtt az összes vulkáni kőzetek felépítésében több mint 99%-ban vesznek részt. A vulkáni kőzetek - kevés kivétellel - mindössze hét különböző ásvány - vagy inkább ásványcsalád - kombinációiból épülnek fel. Ezek a következők: olivinek, piroxének, amfibolok, csillámok, földpátok, kvarc (szilikátok) és az oxidok. Az első hat tehát mind szilikátásvány, az utolsó a vulkanitok 1 százaléknyi nem szilikátos összetevőinek csoportját képezi, s majdnem mindig vas- és titán-oxidokból áll. Az olivinek, piroxének, amfibolok, csillámok és földpátok nem egyedi ásványok, hanem valódi ásványcsaládok...

Vulkán magazin hírek
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel-műhold
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt... Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján - tudósított a BBC hírportálja. Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a...
Befejeződött a világ legmélyebb vulkáni lyukának fúrása Izlandon
Befejeződött a világ legmélyebb... Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának...
A Csomád-vulkán földtörténeti közelmúltját vizsgálták magyar kutatók
A Csomád-vulkán földtörténeti... A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb...
Vulkánról a Kislexikonban

Vulkánról a Kislexikonban

A vulkán (tűzhányó), az olyan hegy, mely csatornával van vagy volt a Föld belsejével kapcsolatban és amelyből időnkint izzón folyós anyag, gázok meg gőzök törnek ki, v. törtek ki valaha. Azon nyilás, melyen keresztül a kitörés történik: a kráter, az izzón folyós anyag, mely a kráterból kifolyik: a láva. A V. nem működik egyre; mindig van kisebb-nagyobb idő, melyben egészen csendes v. nyugszik. Az oly V.-okról, melyek történelmi időben, tehát emberemlékezett óta nem működtek, azt mondjuk, hogy kialudtak; amelyeknek működéséről tudomásunk van, azok működő V.-ok. E megkülönböztetés azonban nagyon bizonytalan, mert ismeretesek esetek, midőn valamely V. évszázadokig nem működött, tehát kialudtnak tartották, egyszerre csak kitört. A kialudt V.-ra alakjáról v. anyagáról, mely őt felépíti, ismerünk rá. A volt kráter rendesen már betemetődött, legtöbbször a kúpot a viz egészen v. részben el is hordotta; van azonban elég kialudt V. határozottan felismerhető kráterrel (nálunk a Mátrában, Cserhátban stb.). hazánkban a Mátra, a Cserhát, a Hegyalja, a Vihorlát-Gutin, a Hargita, a Bakony stb. jórészt kialudt V.-ok csoportja. A működő V.-ok számát a Földön vagy 672-re teszik, ezek között 270 (némelyek szerint 328) most is működik...

Vulkánról a Mindenkilapján

Vulkánról a Mindenkilapján

Tűzhányók eredete: A latinos vulkán szó elnevezését az antik mitológiában szereplő Vulcanusról, a rómaiak tűzistenéről kapta, aki a kovácsok istene is volt. (Görög megfelelője Héphaisztosz, az istenek kovácsa.) Vulkánok szerkezete: Váltakozó törmelékszórás és lávaömlés építi fel a rétegvulkán kúpját, amelynek tetején egy kiszélesedő nyílás, a kráter található. A kráter folytatása lefelé a kürtő, ami egészen a magmakamráig tart. Innen tör a felszínre a magma, amit kiömlése pillanatától lávának nevezünk. A kihűlő és megszilárduló láva vulkanikus kőzeteket alkot. Vulkáni tevékenység: 1. gőz- és gázszivárgás, földrengések, 2. törmelékszórás, 3. lávaömlés, 4. vulkáni utóműködések Ismertebb tűzhűnyók: - Etna, - Vezúv, - Hekla - Izland, - Szantorin - Görögország, - Stromboli - Lipari szigetek.

Tuti menü