Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A magmás kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. - Vulkán magazin
részletek »

Magmás kőzetek

A magazin célja a vulkánok avagy tűzhányók bemutatása. Vulkánok főképp a tűzgyűrű mentén alakulnak ki, mely körülbelül 40 000 kilométer hosszúságú patkó alakú övezetet. A tűzgyűrűben 452 aktív vulkán található.
Vulkán magazin
Itt vagy: Vulkán magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Magmás kőzetek
Magmás kőzetek
Gabbró
A magmás kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk.
Magma
A Föld mélyében, az asztenoszférában keletkezett kőzetanyagot hívjuk így. A mélyben a magmakamrákban gyűlik össze, s a hasadékok mentén nyomul a felszín felé. A kihűlés során sorban kristályosodnak belőle a szilíciumtartalmú ásványok, majd a sor legvégén a kvarc, amennyiben még maradt szabad szilícium. 60% alatti szilíciumtartalom alatt a sor végén nem marad szabad szilícium. Ezért a különböző szilíciumtartalmú magmák különböző minőségű magmatitokat hoznak létre.

Osztályozása:
  • Savanyú - 63-80% közötti szilíciumtartalom, mélységi változata a gránit, kiömlési a riolit, színe mindig világos
  • Semleges (vagy neutrális, vagy intermedier) - 52-63% szilíciumtartalom, mélységi diorit, kiömlési andezit, színe középszürke
  • Bázisos - 45-52% szilíciumtartalom, mélységi gabbró, kiömlési bazalt, színe mindig sötétszürke
  • Ultrabázisos - 45% alatti szilíciumtartalom, mélységi peridotit, kiömlési komatiit, színe egészen sötét, csaknem fekete

Hirdetés

Ásványos alkotóik
A magmás kőzeteket alkotó ásványok a keletkezési körülményektől függően lehetnek
  • idiomorf
  • hipidiomorf
  • xenomorf

alakúak.
Kőzetszövet szerint:
  • holokristályos - teljesen kristályos, minden alkotóeleme kristályosodott. Ilyen minden nagymélységi magmás, és néhány szubvulkanit kőzet
  • porfíros - a mélyben már kialakult nagyobb méretű (0,5-2,5 cm közötti, fenoristály) kristályokat amorf vagy mikrokristályos részek veszik körül. Ilyenek a szubvulkanitok általában és a kiömlési kőzetek
  • üveges - kristályosodás nincs, az alkotórészek amorf alakban vannak jelen. Csak a kiömlési kőzetek jellemzője


Nagymélységi magmás kőzetek
A litoszféra repedéseibe hatoló magma megszilárdulásával keletkeznek 36 és 5 km közötti mélységben. Másik neve plutonikus vagy abisszikus kőzet. A lassú lehűlés miatt a bennük lévő ásványok nagyok, durván kristályosak, és szövetük holokristályos. A szemcseméret mindig 0,5-2,5 cm közötti.

1. gránit - viszonylag könnyű, szilárd, durvakristályos kőzet. Három fő ásványa:
- az áttetsző, szürkés kvarc,
- a fehér vagy sárga plagioklász (oligoklász, illetve albit) és
- a rózsaszínű vagy fehér káliföldpát
2. granodiorit
3. diorit - többnyire durvakristályos, sötétszürke vagy zöldesszürke színű
4. gabbró - sötét színű, bázisos kémhatású kőzet

Kismélységi magmás kőzetek
A felszín és 5 km közötti mélységben keletkező, más néven szubvulkáni kőzet. A szubvulkanitokra porfíros vagy holokristályos kőzetszövet jellemző. A kisebb mélység gyorsabb kihűlést, ezért kisebb kristályméreteket okoz, néhány alkotóelemnek esetleg már nincs is ideje kristályosodni. Szemcseméretük mindig vagy kisebb 0,5 cm-nél, vagy nagyobb 2,5 cm-nél Két jellegzetes kőzete:
  • gránitaplit
  • gabbró lamprofir


A szubvulkanitok három féle alakot vehetnek fel:
  • pegmatitok - illóanyagokban dús, nagy méretű kristályokkal
  • aplitok - hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkópikus méretű kristályokkal, mindig világos színű
  • lamprofirok - hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkópikus méretű kristályokkal, mindig sötét színű


Felhasználásuk
Évezredek óta építő- és díszítőkőnek használják őket.

Vulkáni kiömlési kőzetek
A láva megszilárdulásával keletkeznek, akkor amikor a magma a felszínre jut. Ekkor kristályai aprók lesznek, sokszor csak mikroszkóppal figyelhetők meg. Ilyenek például a bazalt (sötét színű,kis- és nagykockakő burkolatú utak), az andezit vagy a riolit és a dácit. Kőzetszövete porfíros vagy üveges.

Vulkáni törmelékes kőzetek
A vulkanoklasztitok robbanásos vulkánkitöréskor a levegőbe jutó lávadarabok megszilárdulásával keletkeznek.

Vulkanogén tartalom alapján
A túlnyomórészt elsődleges vulkáni anyagból álló vulkanoklasztit a piroklasztit. A csak 25-75%-ban áll vulkanogén törmelékekből és más üledékes anyagokkal keveredett kőzet a tufit (például a homokkőtufit). Ha a vulkanogén tartalom csak 10-25%, tufás kőzetről beszélünk.

Piroklasztitok
A piroklasztit olyan vulkáni törmelékes kőzetfajta, amely legalább 75%-ban elsődleges vulkáni anyagot tartalmaz. Ez hólyagos-hólyagüreges magmás képződményekből (juvenilis részek - salak vagy horzsakő), a mélyben kialakult kristályokból és tömött szövetű (litikus) kőzetrészekből áll.

Az olyan piroklasztit kőzetté vált vulkáni törmelék, amelynek szemcsemérete nem nagyobb két milliméternél, a tufa. Ha tartalmaz legalább 10%-nyi lapillit (2-64 milliméteres darabokat), akkor a neve lapillitufa vagy lapillikő. Ha szemcsemérete nem nagyobb 0,0625 milliméternél, akkor ez finom vulkáni hamuból keletkezett finomszemcsés tufa, egyébként durvaszemcsés tufa.

A 64 milliméternél nagyobb szemcséket tartalmazó kőzet - ha lekerekített formájú szemcsékből (bomba) - keletkezett, a piroklasztos agglomerátum. Ha szögletes szemcsékből (blokk), akkor piroklasztos breccsa.

Kémiai összetétel alapján
Kémiai összetételük alapján a vulkanoklasztitok lehetnek savanyú (például a riolittufa, vagy a dácittufa), neutrális (andezittufa), illetve bázisos (bazalttufa) természetűek. Általában a vulkanikus törmelékes kőzetek szürkék és feketék szoktak lenni...
Szólj hozzá a cikkhez
Címkék - magmás kőzetek, Föld, osztályozása
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2013-11-19 07:50:30
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü