Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Vulkán linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Tűzhányó - Vulkántípusok [5. oldal]
részletek »

Vulkán képes leírás: Tűzhányó - Vulkántípusok [5. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: vulkan.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 85 db
Tűzhányó a Wikipédiában

Tűzhányó a Wikipédiában

A vulkánok avagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka. A Föld vulkánjait kialakulásuk oka szerint két csoportba soroljuk: - többségük a távolodó és közeledő kőzetlemezek határain (az aktív lemezhatárokon) alakul ki, - kisebb részük az aktív peremszegélyektől távol a köpenyoszlopok (köpenycsóvák) fölötti forró pontokon, ahol a köpenyből származó magma tör a felszínre, jön létre. A magma felszíni tevékenysége a vulkanizmus: ebből keletkeznek világszerte a vulkáni kúpok, vulkáni hegységek. Vulkanizmusról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét (ilyenkor láva lesz belőle). Olyankor, amikor a magma a mélységben megreked, és ott kristályosodik kőzetté, a folyamat neve magmatizmus. A vulkáni tevékenység és a hozzá kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik. Nevének eredete: A latinos vulkán szó elnevezését az antik mitológiában szereplő Vulcanusról, a rómaiak tűzistenéről kapta, aki egyben a kovácsok istene is volt. (Görög megfelelője Héphaisztosz, az istenek kovácsa.) A vulkánok keletkezése: A vulkanológiai és lemeztektonikai kutatások során megállapították, hogy a földi vulkánok elhelyezkedése (néhány kivételével) követi a litoszféralemezek határait. Ezek a vidékek nyitott és mély törésrendszerek, amelyeken keresztül a magma a felszínre juthat...

Tűzhányó: piroklaszt ár

Tűzhányó: piroklaszt ár

Tűzhányók Indonéziából, a Fülöp-szigetekről és Kamcsatkáról. A Merapi egyik völgyében lezúduló piroklaszt ár 2006. május 27. reggelén, közvetlenül azután, hogy egy erőteljes földrengés következtében több, mint ezer ember vesztette életét.

Újabb katasztrofális kitörésre készül a Vezúv?

Újabb katasztrofális kitörésre készül a Vezúv?

Akár már jövőre bekövetkezhet egy hatalmas vulkán kitörés Európa egyetlen a kontinensen fekvő aktív tűzhányója, a Vezúv részéről. A feltevések szerint a Pompeit és a szomszédos Herculaneumot, illetve Stabiae-t betemető i.sz. 79. augusztus 24-i kitörést jóval felül fogja múlni a mostani, a szakértők számításai szerint 25 kilométeres körzetben mindent elpusztíthat. Egy olasz-amerikai vulkanológus csoport felfedezése szerint a vulkán közel 4000 évvel ezelőtt követte el a legpusztítóbb kitörését, az úgynevezett Avellino katasztrófát, hamuval borítva el a mai Nápoly területét, menekülésre késztetve bronzkori lakóit. A kutatók elsőként Nola, a vulkántól 15 kilométerre észak-keletre fekvő falu maradványait vizsgálták meg. A kitörés nyomán lerakódott hamuréteg alatt 'hirtelen és tömeges evakuáció' nyomaira utaló bizonyítékokat találtak. A kitörést egy figyelmeztető robbanás előzhette meg, majd a hegy 36 kilométer magas hamu és gáz oszlopot lövellt a levegőbe, ami végül közel 20 kilométer sugarú körben ülepedett le. A tudósok szerint a terület lakóinak többsége, megközelítőleg 10000 ember túlélte a katasztrófát, ugyanis a hamuban több ezer lábnyomra bukkantak, melyek mind a vulkán irányából elfelé vezettek...

Vulkán magazin hírek
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel-műhold
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt... Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján - tudósított a BBC hírportálja. Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a...
Befejeződött a világ legmélyebb vulkáni lyukának fúrása Izlandon
Befejeződött a világ legmélyebb... Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának...
A Csomád-vulkán földtörténeti közelmúltját vizsgálták magyar kutatók
A Csomád-vulkán földtörténeti... A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb...
Vénusz és vulkanizmus

Vénusz és vulkanizmus

Koronák, novák és arachnoidok - három érdekes típus a Vénusz egzotikus felszínformái közül. Az új megfigyelések rámutattak: nem minden érdekes alakzat halott a bolygón, két és félmillió éve is zajlott vulkánkitörés rajta - és akár napjainkban is történhet ilyesmi. A szilárd felszínű égitesteken látható alakzatok többsége általános a Naprendszerben: kráterek például ugyanúgy találhatók az apró kisbolygókon, mint Földünkön. Vulkánokat, lávafolyásokat, töréses alakzatokat szintén sokfelé találunk. Létezik azonban néhány olyan alakzat is, amely az adott égitest sajátja, és unikumnak számít. Az alábbiakban néhány ilyet tekintünk át a Vénusz esetében, összekapcsolva az aktív vulkánok friss azonosításával. A parabolacsóvás kráterekhez hasonlók a Titanon és a Földön is megfigyelhetők, de messze nem olyan látványos formában, mint a Vénuszon. Centrumukban egy 'átlagos' kráter található, amely körül egy elnyúlt, parabola alakban a felszíni anyag eltér a távolabbi vidéktől. Ebben az esetben tehát a felszín megjelenése a krátertől messzebb is átalakult. A 11 kilométernél is nagyobb kráterek körül a Vénuszon radarsötét (azaz rossz radarvisszaverő képességű) vagy radarfényes (azaz erős radarvisszaverő képességű) parabola alakzat mutatkozik...

Vezúv a Wikipédiában

Vezúv a Wikipédiában

A Vezúv (olaszul Vesuvio, latinul Mons Vesuvius) az európai kontinens egyetlen vulkánja, amely az utóbbi 100 évben kitört, Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre helyezkedik el. (A többi aktív európai vulkán - Etna, Stromboli, Vulcano, Izland és környékének vulkánjai, esetleg Szantorini - szigeteken található.) Az ókori görögök és rómaiak Héraklész szent hegyének tartották. Ismertségét elsősorban a 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként hamuja és lávája eltemette Pompeii, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak. Kialakulása: A Vezúv az Afrikai és Eurázsiai litoszféralemez ütközése (kollízió) eredményeként alakult ki. Az alpi hegységképződés eredményeként mindkét kéreglemez pereme összetöredezett; mikrolemezek váltak le róluk. A nagy lemezek közé szorult mikrolemezek bonyolult elfordulások és eltolódások rendkívül nehezen rekonstruálható sorozata közben rendszeresen egymásnak ütköztek, illetve részben még ütköznek ma is...

Hirdetés
Vezúv Olaszország

Vezúv Olaszország

A Vezúv nemcsak az európai kontinens egyetlen mûködô vulkánja ( hiszen az összes többi vulkán szigeten található), hanem a legveszélyesebb is, mivel egy esetleges kitörés kb 3 millió környéken élô embert veszélyeztet. Emiatt a Vezúv a világ egyik leginkább szemmeltartott vulkánja, itt állították fel a legelsô vulkán obszervatóriumot is. A Vezúvról legtöbbször a 79-es kitörés jut elôször eszünkbe, amely Pompei és Herkulaneum városát is elpusztította. Élt egyszer egy nemesember, akit Vezúvnak hívtak és aki a vidék egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családjának a fia volt. Egyszer, amikor az utcán sétált, megpillantott egy gyönyörû lányt, amilyen szépet még sosem látott és azonnal beleszeretett. Kérdezgette a rokonait, barátait, hogy ki ez a csodálatos ismeretlen, de senki sem ismerte. Mígnem az egyik barátja fel nem fedte neki a lány kilétét: Vezúv barátom, a hölgy Capri lovag lánya Nagyon elkeseredett ezen Vezúv, hiszen Capri az ellenséges család feje volt, akit jól ismert mindenki erôszakos, hirtelen természetérôl. Vezúv tudta, hogy nem fedheti fel érzéseit a lány elôtt, mivel a dühös apa biztosan azonnal bosszút állna rajta...

Vulkán

Vulkán

Kürtő vagy tektonikus hasadék a földkéreg amelyen át az izzón folyós láva a felszínre tör. A folyamatot, amikor a láva és a szilárd kőzettörmelékek a felszínre kerülnek a vulkáni kitörés (erupció). A vulkán formája a láva összetételétől függ. Az alacsony hőmérsékletű kovasavban gazdag, viszkózus láva meredek oldalú, láva árak és piroklasztikum rétegek váltakozásából felépülő kúpokat alkot, mint pl. a Fuji-hegy Japánban vagy nálunk a Somló a Bakonyban. A kevésbé viszkózus, kovasavban szegény, bázikus bazaltláva enyhébb lejtésű kúpokat formál, mint pl. az izlandi bazaltvulkánok. Az egyetlen robbanással jellemezhető vulkánokat maar-vulkánoknak nevezik. A képre kattintva rövid filmrészlet látható. A legtöbb vulkán a kéreglemezek határzónáihoz kötődik szoros kapcsolatban van a földrengésekkel, mint pl. a Csendes-óceánt övező úgynevezett 'tűzgyűrűben'. (Ennek szemléltetése a lemeztektonika címszónál látható.) Vannak azonban említésre méltó kivételek is, mint pl. a Hawaii-szigetek, amely a földkéreg egy 'forró pontján' alakult ki. A vulkánok tudományos vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik...

Vulkáni térségek

Vulkáni térségek

Itália területe kontinentális szempontból nagyon érdekes, hiszen itt ütközik egymással két kontinentális lemez. Ezért Európában egyedül itt vannak ma is működő vulkánok. Pontosan egy ilyen kőzetlemez alábukása hozta létre az Appenninek vonulatait és a tűzhányó tevékenységeket. A vulkáni tevékenység az évmilliók során folyamatosan haladt dél felé, ez alakította ki a négy elkülönülő provinciát. A legrégebbi a toszkán provincia, mely magába foglalja a Tirrén-tengeri szigeteket és Toszkánia tartomány vulkanikus részeit. Itt már nincs működő vulkán, a legutolsó kitörés 180 ezer éve lehetett a Monte Amiata vulkán jóvoltából. A vulkanikus talaj adja meg az alapját a legjobb toszkán bornak, mely a Chianti Classico. Umbria és Lazio tartományokra jellemzőek a krátertavak, ilyen a Lago di Bolsena, a Vico-tó vagy az Albanói-tó. A terület szépsége a római időkben is közismert volt, ezért sok helyen láthatjuk ókori paloták és színházak romjait, továbbá a pápa nyári rezidenciája ma is itt található. A campaniai provincia a Nápolyi-öböl körül található, itt működő vulkánok is vannak. A legnagyobb a Vezúv, mely utoljára i. sz. 79-ben produkált hatalmas kitörést, ezzel elpusztítva Pompei-t, Herculaneumot és Stabiét. Az itt eltemetett romok feltárása a mai napig is tart. Néhány évtizeddel ezelőtt is volt egy kitörés, mely nem okozott károkat, csak gázok távoztak a kráterből...

Vulkáni tevékenység

Vulkáni tevékenység

A vulkáni tevékenység és a hozzá kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik. A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a magma, az asztenoszféra (a Föld felső köpenyének alsó, képlékeny, közvetlenül a litoszféra alatt található része) izzó kőzetolvadéka, a felszínre jut. A vulkánok keletkezésének legfontosabb tényezője a Föld belső hője, melyet az ősidőktől a radioaktív anyagok bomlása gerjeszt. A Föld belső hője a földköpenyben konvekciós áramlásokat hoz létre, amelyek elmozdítják az asztenoszféra tetején úszó kőzetlemezeket, amelyek egymáshoz képest eltávolodhatnak vagy egymásra tolódhatnak. Ott, ahol a litoszféralemezekben repedések keletkeznek, az izzó magma a felszínre juthat. A vulkánok kialakulásának további fontos tényezői a szerkezetföldtani viszonyok. A kőzetekre ható erők úgynevezett feszültségtérben jelennek meg. A kőzetnyomás hatására a feszültségtérben keletkezett vetődéseken nyomul a felszínre a magma. A vulkanizmus, a hegységképződés, mint Földünk nagy geológiai folyamatai, a kőzetlemezek mozgásával (lemeztektonika) magyarázható. A Föld aktív vulkánjai a kőzetlemezek határaihoz, főleg a mélytengeri árkokhoz és az óceánközépi hátságokhoz kapcsolódnak. A lemezmozgások alapján megkülönböztetjük: a távolodó kőzetlemezek, a közeledő kőzetlemezek és a forró pontok vulkanizmusát...

Hirdetés
Vulkáni utóműködés

Vulkáni utóműködés

Vulkáni területeken a kitörések megszűntét követően jelenlévő gőzszivárgások, gázszivárgások, forróvíz feltörések (gejzír) és az ezekhez kapcsolódó kőzetátalakulások (metaszomatózis) gyűjtőneve. - melegforrások (hévforrások, gejzírek) Hévforrás egerszalókon. - gőzszivárgások (fumarola) - kb. 200 °C-os vízgőzt szolgáltató vulkáni utóműködés (neve a latin fumus = füst, gőz szóból ered). - gázszivárgások - mofetta - 0-100 °C közötti száraz szénsavkigőzölgés, szén-dioxid kiáramlás - szolfatara - vulkáni utóműködéses területen felszínre törő vízgőz, kén-hidrogén és kén-dioxid A mátraderecskei mofetta (szén-dioxidos szárazfürdő).

Vulkánkitörések és a globális klíma kapcsolata

Vulkánkitörések és a globális klíma kapcsolata

Mivel a legtöbb esetben a földtani folyamatok tér- és idődimenziói átlépik a halandó ember dimenzió korlátait, ezért sokszor pontatlanul a globális felmelegedési teóriák sem számolnak a vulkánkitörésekkel. Pedig a legtöbb pliniusi típusú (hevesen lezajló robbanásos) vulkánkitörés után erőteljes (globálisan akár 0,6-0,7 °C) lehűlést regisztrálnak. A legutóbbi ilyenszerű evidens hatás a Mt. Agung (Indonézia) 1963-as kitörésekor jelentkezett. Kisebb, de részletesen dokumentált hatást a Mt. Pinatubo (Fülöp-szigetek) 1991-es kitörésekor is észleltek, főként abban, hogy eltolta a prognosztizált antropogén üvegházhatás alakulását. Az is igaz, hogy a heves vulkánkitörések klimatikus szerepe nem mindig egyértelmű, akár a latitudinális helyzetétől vagy más globális tényezők egybeesésétől is függ. Így például, az El Chichón (Mexikó) 1982-es kitörésekor a lehűlés elmaradt és ezt az El Nino számlájára írják. A történelem is számos példáját mutatja a vulkánkitörések klimatikus hatásának (pl. Laki, Izland - 1783, Tambora, Indonézia - 1815, Krakatau, Indonézia - 1883). A feljegyzések szerint a Tambora vulkán kitörése az egyik legkegyetlenebb kitörés volt az emberiség történelme során. 1815 áprilisában az Indonéz-szigeteken található Tambora vulkán a történelmi idők legnagyobb explozív vulkánkitörését produkálta...

Vulkánok

Vulkánok

A Földön előforduló összes elemből a vezető szerep az oxigéné és a szilíciumé. Ez a két elem gyakorlatilag a földkéreg úgyszólván minden kőzetének a legalapvetőbb alkotórésze. Az oxigén és a szilícium megjelenhet egyszerűen önmagában is, egy olyan vegyület formájában, amelyet kémiailag az SiO2-képlettel jellemezhetünk, s amely kvarcként a Föld egyik leggyakoribb kőzetalkotó ásványa. A kvarcon kívül a szilícium és az oxigén atomi építőelemekké is összekapcsolódhat. Ilyenkor szilikát-tetraéder a nevük. A szilikát-tetraéderben egy szilíciumatomot mindig négy oxigénatom vesz körül. A SiO4-építőelem vegyülni képes a lista maradék elemeivel, s így jönnek létre a szilikátásványok, amelyek a kvarccal együtt az összes vulkáni kőzetek felépítésében több mint 99%-ban vesznek részt. A vulkáni kőzetek - kevés kivétellel - mindössze hét különböző ásvány - vagy inkább ásványcsalád - kombinációiból épülnek fel. Ezek a következők: olivinek, piroxének, amfibolok, csillámok, földpátok, kvarc (szilikátok) és az oxidok. Az első hat tehát mind szilikátásvány, az utolsó a vulkanitok 1 százaléknyi nem szilikátos összetevőinek csoportját képezi, s majdnem mindig vas- és titán-oxidokból áll. Az olivinek, piroxének, amfibolok, csillámok és földpátok nem egyedi ásványok, hanem valódi ásványcsaládok...

Vulkánok a Naprendszerben

Vulkánok a Naprendszerben

A Holdon nem léteznek jelentősebb vulkánok, sőt vulkáni aktivitás sem, annak ellenére, hogy a legutóbbi kutatások kimutatták egy folyékony mag létezését. A Hold ennek ellenére számos vulkáni jellegzetességet mutat, mint például a holdtengerek (mare), hasadékok és dómok. A Vénusz bolygó felszínének 90%-át bazalt alkotja, ami arra enged következtetni, hogy a vulkanizmusnak nagy szerepe volt a felszín kialakításában. A bolygó felszínét tarkító rengeteg becsapódási kráter tanulmányozásából a tudósok arra következtettek, hogy a Vénusz felszíne az utóbbi 500 millió évben jelentősen átalakult. A Földhöz hasonlóan itt is gyakoriak a lávafolyások. A bolygó légkörének változásai szintén a vulkanizmussal hozhatók kapcsolatba, noha a Vénusz vulkánjainak aktivitásáról nem létezik konkrét bizonyíték. A Marson számos kialudt vulkán létezik, ezek közül több pajzsvulkán nagyobb bármely földi társánál. Ezek az Arsia Mons, Ascraeus Mons, Hecates Tholus, Olympus Mons és Pavonis Mons. A bolygó vulkánjai több millió éve kialudtak, de a Mars Express szonda által begyűjtött információk arra utalnak, hogy a geológiai közelmúltban is létezett aktív vulkanizmus...

Vulkánról a Kislexikonban

Vulkánról a Kislexikonban

A vulkán (tűzhányó), az olyan hegy, mely csatornával van vagy volt a Föld belsejével kapcsolatban és amelyből időnkint izzón folyós anyag, gázok meg gőzök törnek ki, v. törtek ki valaha. Azon nyilás, melyen keresztül a kitörés történik: a kráter, az izzón folyós anyag, mely a kráterból kifolyik: a láva. A V. nem működik egyre; mindig van kisebb-nagyobb idő, melyben egészen csendes v. nyugszik. Az oly V.-okról, melyek történelmi időben, tehát emberemlékezett óta nem működtek, azt mondjuk, hogy kialudtak; amelyeknek működéséről tudomásunk van, azok működő V.-ok. E megkülönböztetés azonban nagyon bizonytalan, mert ismeretesek esetek, midőn valamely V. évszázadokig nem működött, tehát kialudtnak tartották, egyszerre csak kitört. A kialudt V.-ra alakjáról v. anyagáról, mely őt felépíti, ismerünk rá. A volt kráter rendesen már betemetődött, legtöbbször a kúpot a viz egészen v. részben el is hordotta; van azonban elég kialudt V. határozottan felismerhető kráterrel (nálunk a Mátrában, Cserhátban stb.). hazánkban a Mátra, a Cserhát, a Hegyalja, a Vihorlát-Gutin, a Hargita, a Bakony stb. jórészt kialudt V.-ok csoportja. A működő V.-ok számát a Földön vagy 672-re teszik, ezek között 270 (némelyek szerint 328) most is működik...

Vulkánról a Mindenkilapján

Vulkánról a Mindenkilapján

Tűzhányók eredete: A latinos vulkán szó elnevezését az antik mitológiában szereplő Vulcanusról, a rómaiak tűzistenéről kapta, aki a kovácsok istene is volt. (Görög megfelelője Héphaisztosz, az istenek kovácsa.) Vulkánok szerkezete: Váltakozó törmelékszórás és lávaömlés építi fel a rétegvulkán kúpját, amelynek tetején egy kiszélesedő nyílás, a kráter található. A kráter folytatása lefelé a kürtő, ami egészen a magmakamráig tart. Innen tör a felszínre a magma, amit kiömlése pillanatától lávának nevezünk. A kihűlő és megszilárduló láva vulkanikus kőzeteket alkot. Vulkáni tevékenység: 1. gőz- és gázszivárgás, földrengések, 2. törmelékszórás, 3. lávaömlés, 4. vulkáni utóműködések Ismertebb tűzhűnyók: - Etna, - Vezúv, - Hekla - Izland, - Szantorin - Görögország, - Stromboli - Lipari szigetek.

Vulkántípusok - Wattpad

Vulkántípusok - Wattpad

Az osztályozást három nézőpont alapján szokás végezni: 1. A kitörés helyének alakja szerint felületi (areális), rés- vagy hasadék- (labiális) és csatornás (központos, centrális) kitörések. 2. A vulkáni működés időbeni lefolyása szerint állandóan és időszakosan működő vulkánok. 3. A kitöréssel felszínre hozott anyag minősége, halmazállapota szerint egyesek túlnyomóan csak lávát, mások gázokat és vulkáni hamut és olyanok, amelyek lávát, finom port és vulkáni hamut, illetve olyanok, amik lávát, port, gázokat egyaránt termelnek.

Vulkántípusok, izlandi tűzhányók példáján keresztül

Vulkántípusok, izlandi tűzhányók példáján keresztül

A Föld működő vulkánjainak többsége jól meghatározható övezetekben található. Az egyik övezet a Csendes-óceán partjait öleli körbe, Észak-Amerikából kiindulva és 6-7000 méterre magasodva a dél-amerikai Andokban. Az ázsiai oldalon a vulkánok többsége a szárazföldeket kísérő szigetívekben csoportosul. Közös sajátosságuk: a robbanásos tevékenység, a törmelék túlsúlya a lávafolyással szemben. Kémiai összetételükben sok a szilícium, kevés a vas és magnézium. Az uralkodó kőzetanyagot éppen a dél-amerikai Andokról nevezték el andezitnek. A vulkánok másik fő típusa viszont vasban gazdag, hígan folyó bazaltlávát produkál. Működésük többnyire nem jár nagy kitörésekkel. Közéjük tartoznak a kelet-afrikai tűzhányók, az óceánok mélyéről felnövő, Hawaii-típusú önálló vulkáni szigetek, valamint az óceánok mélyén, a hátságok örök sötétségében működő vulkánok, amelyek közül egyesek a tenger színe fölé is emelkedhetnek. E vulkáni szigetek egyike Izland. Izland szigete a vulkánosság klasszikus területe. Az Atlanti-óceán északi része a földtörténet harmadidőszakának elejétől kezdve (több mint 60 millió éve) rendkívüli vulkáni tevékenység színhelye volt. erről tanúskodnak Skócia, a Feröer-szigetek, Grönland, Svalbard és a Ferenc József-föld bazalttömegei is...

Tuti menü