Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Vulkán linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Nem - Tűzhányó [4. oldal]
részletek »

Vulkán képes leírás: Nem - Tűzhányó [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: vulkan.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 85 db
Nem volt menekvés a vulkán elől

Nem volt menekvés a vulkán elől

Olasz kutatók rekonstruálták egy tucat pompeji lakos utolsó óráit, akik 19 órával élték túl a Vezúv kitörését. Claudio Scarpati vulkanológus munkatársaival egy pompeji villában a vulkanikus eredetű anyagok rétegeit elemezte, ahogy megvizsgálta az épületben talált 13 csontvázat is. A villa, amely Iulius Polybius otthona volt, a város főutcáján, a Via dell'Abbondanzán található. I.sz. 79. augusztus 24-én délután egykor észlelték Pompeji lakói a Vezúv felett gázokból, hamuból és kövekből (piroklasztokból) álló kitörési oszlopot, amely 15 kilométer magasságig emelkedett. A városra habkőeső zúdult, sokan az utcára futottak, igyekezvén elhagyni Pompejit. 'Polybius házában 12 személy tartózkodott, köztük egy mindenórás fiatal nőt. A család a házban maradt, valószínűleg azért, mert ezt biztonságosabbnak hitték a terhes asszony számára' - mondta Claudio Scarpati. Ismertetése szerint az áldozatok 38 százaléka a vulkánkitörés első fázisában vesztette életét. Közülük sokaknak betört a koponyája, ami azt jelenti, hogy velük a leomló háztetők, vagy az égből záporozó kövek végeztek. A kutatók számításai szerint a vulkanikus lerakódások vastagsága óránként 15 centiméterrel gyarapodott, vagyis 6 órába tellett, míg a törmelék súlya alatt leomlott Polybius házának teteje...

Óriási vulkánkitörés az Io felszínén

Óriási vulkánkitörés az Io felszínén

A Pluto kutatására indított New Horizons űrszonda a Naprendszer legaktívabb égitestéről készített fantasztikus felvételt. A tavaly augusztusban törpebolygóvá lefokozott Pluto kutatására a NASA által indított New Horizons űrszonda az elmúlt hetekben elhaladt a Jupiter közelében. 2007. február 28-án drámai hatású képeket készített LORRI műszerével, ami egy mindössze 20 centiméter átmérőjű teleszkóp. Az itt látható felvétel mintegy 2,5 millió kilométeres távolságból mutatja az Io hold felszínét 12 km-es felbontással. A hold legfeltűnőbb részlete a közel 300 km-es (!) magasságba fellövellő hatalmas gázfelhő, amely mellett a Föld legnagyobb tűzhányóinak kitörései is eltörpülnek (utóbbiak az erősebb földi gravitáció miatt maximum 10-20 km-es magasságig jutnak el). A Tvashtar-vulkán által kidobott képződmény szálas szerkezete hasonló a Voyager-szonda által 1979-ben észlelt jelenséghez, ami a Pele-vulkán kitöréséhez kötődött. Az elképzelések szerint a kidobódó, kénben gazdag gáznemű anyag a hideg világűrben kikondenzálódik, majd visszahullik - kénhó formájában...

Piroklaszt-ár fogalma

Piroklaszt-ár fogalma

A piroklaszt sűrűségár vulkánkitöréseknél fellépő jelenség, a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár. Jellemzői, hogy leginkább völgyekben zúdul alá, sebessége nagy, mivel nagy mozgási energiával rendlekezik, nagyméretű, kiterjedt hamufelhő alatt mozog, és előfordul, hogy igen magas hőmérsékletű. Többféle módon osztályozhatók a piroklaszt sűrűségárak: Törmeléksűrűség alapján: - Ha nagy az ár törmeléksűrűsége, akkor piroklaszt árról van szó, tovább kétfelé oszthatók a piroklaszt árak: a horzsakő tartalmú hamuárak, ezt másképp ignimbritnek nevezzük; illetve a tömött, nagy sűrűségű és törmelék-tartalmú blokk- és hamuárak, melyet nuée ardente-nek nevezünk. - Ha az ár törmeléksűrűsége pedig kicsi, akkor piroklaszt torlóár megnevezés illeti a jelenséget. Keletkezésük szerint: A piroklaszt sűrűségárak lávadómok vagy kitörési felhők összeomlásával keletkezhetnek. - Egy viszkózus lávadóm összeomolhat a saját súlya révén (gravitációs összeomlás), vagy egy robbanás következtében. Az utóbbit Pelée-típusúnak nevezzük, az előbbit Merapi-típusúnak,. A Pelée-típusú egyik alváltozata, amikor a robbanás mellett hegyomlás is bekövetkezik, ez történt a Mount St. Helens 1980-as kitörésekor is...

Vulkán magazin hírek
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel-műhold
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt... Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján - tudósított a BBC hírportálja. Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a...
Befejeződött a világ legmélyebb vulkáni lyukának fúrása Izlandon
Befejeződött a világ legmélyebb... Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának...
A Csomád-vulkán földtörténeti közelmúltját vizsgálták magyar kutatók
A Csomád-vulkán földtörténeti... A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb...
Piroklasztit

Piroklasztit

Legalább 75%-ban elsődleges vulkáni anyagot tartalmazó kőzetek. Képződésük robbanásos vulkáni kitörés során történik. (A 75% alatt, de legalább 10% vulkáni elegyrészeket tartalmazó kőzetek általában a helyi üledékanyaggal keveredtek a kitörés során, vagy közvetlenül utána).

Rákapcsolt az izlandi vulkán

Rákapcsolt az izlandi vulkán

Intenzevebbé vált az izlandi vulkánkitörés, amelynek következtében hat kilométer magas vulkáni hamufelhő alakult ki a légkörben, megbénítva Észak- és Nyugat-Európában a légi közlekedést - közölte csütörtökön egy szakértő. Pall Einarsson, az izlandi egyetem geofizikusa elmondta: a tűzhányó továbbra is füstöt és hamut ereget magából, és nincs jele annak, hogy 40 órás működés után alábbhagyna a tevékenysége...

Robban-e a szupervulkán?

Robban-e a szupervulkán?

A vulkánok hegyeket emelnek, a szupervulkánok eltörlik azokat. Olyan ez, mintha egy jól fölrázott dobozos kólát bontanánk. A legutóbbi yellowstone-i kitörés (mintegy 640 ezer esztendeje) ezerszer erősebb lehetett a Mount St. Helens erupciójánál, 30 kilométer magas hamuoszlop lövellt az ég felé ... Ám a Yellowstone múltjában mégsem ez volt a leghevesebb epizód! Minderről és a jövőbeli veszélyekről is beszámol a Magazin szeptemberi lapszáma! Részlet a Natonal Geographic Magazin szeptemberi lapszámából! Egy harmincéves amerikai hadnagy, név szerint Gustavus Doane, az Úr 1870. évében, augusztus 29-én a távoli Wyomingba vezetett földerítő expedíció tagjaként megmászta a Yellowstone folyó fölé magasodó Mount Washburn csúcsát. Miután fölért, déli irányba pillantva azt vette észre, hogy a Sziklás-hegység tekintélyes szakaszán hiányzik valami - maguk a hegyek. Csak a távolban látott magaslatokat, közvetlenül a lába alatt egy hatalmas erdős medencét ölelt körül a bércek koszorúja. A táj e foghíjára Doane egyetlen magyarázatot talált csupán: Ez a nagy medence egy kihunyt vulkán krátere lehet. Igaza volt. A Yellowstone térsége valóban egy tűzhányó, mégpedig nem is akármilyen!

Robbanásos (explóziós) vulkántípusok

Robbanásos (explóziós) vulkántípusok

A robbanásos vulkánok igen sok gőzt és gázt, kevés lávát termelnek. A gőzök és gázok nagy erővel, robbanásszerűen törnek ki a kráterből, rengeteg kőzettörmeléket sodornak magukkal. Szétrobbantják a kürtőben megmerevedett lávatömeget, sőt részben magát a vulkáni kúpot is. A robbanásos vulkánok közé tartozik Indonéziában a Krakatau, Észak-Amerikában a Mount St.Helens, Közép-Amerikában a Mt. Pelée.

St. Saint Helens környékén

St. Saint Helens környékén

Ha valaki nem élt át valamilyen nagyobb természeti katasztrófahatást, az a szerencsés átlaghoz tartozik, mint magam is. Ilyen események gyökeresen megváltoztatják az ember életét, hisz tapasztalatilag felborul benne minden eddigi elmélet. Amikor a televízió képernyőjén látunk hasonló eseményeket testközelből, egy hurrikán, egy szökőár, földrengés, árvizek vagy egy szunyókáló tűzhányó kitörése által okozott hatalmas természeti csapásokat, szörnyülködünk, sajnálkozunk, szomorkodunk, de legbelül annak örülünk, hogy ez nem velünk történik, vagy történt meg. A katasztrófa filmek hatása és népszerűsége pont ezen érzésekkel manipulál. Sokat emlegetett és kedvelt földrajztanáromat, Csimit, az 1986 -os utunkra rendhagyó módon csábítottuk el feleségemmel. Mivel már tapasztalatból sejtettem előző három utam során, hogy minimum három fő szükséges, de jobb, ha négyen vágunk neki az újabb kalandnak, ha optimális lélektani és költségfeltételeket akarunk teremteni. Éppen látogatóba tartottunk hozzá, amikor nálam spontán bevillant, miért ne lehetne ő a negyedik? Baba és feleségem, ugye két hölgy, útitársként két hosszú hónapra, még nekem is sok lehet, gondoltam. Ahogy beléptem házuk udvarából nyíló nappali ajtaján, azonnal nekiszegeztem a költői kérdést...

Sztárrá vált az izlandi Tűzhányó

Sztárrá vált az izlandi Tűzhányó

Immár körülbelül 300 Facebook-csoportban utálják, viccek keringenek róla, s aki akarja, oktatófilmekkel gyakorolhatja az Eyjafjallajökull kiejtését. A beszóló részeg skót fiatalemberből pedig már YouTube-sztár lett. 'Chuck Norris oltsa el a cigijét!', 'Utállunk Eyjafjallajökull', 'Le veled, Eyjafjallajökull!', 'Én sem tudom kiejteni azt, hogy Eyjafjallajökull', 'Eyjafjallajökull, tönkre tetted a vakációmat', 'Menj vissza aludni újabb 100 évre!', 'Az Eyjafjallajökull miatt nem ott vagyok, ahol kellene lennem' - ilyen és ehhez hasonló csoportok születtek a Facebookon az elmúlt napokban az izlandi vulkánnal kapcsolatban, amely már ötödik napja bénítja az európai légi közlekedést. A 'rajongók' többsége meghiúsult elutazása vagy kényszerveszteglése miatt csatlakozott az újonnan létrejött csoportokhoz. Ám arra is indult toborzás a közösségi oldalon, hogy minél többen gyűljenek össze és lékeljék meg az Európában közlekedési káoszt kiváltó vulkánt. Sőt egy illető éppen a riporterek iránti együttérzésből indított el egy rajongói oldalt azzal az elnevezéssel: 'Sajnálom azokat a riportereket, akiknek ki kell ejteni azt, hogy Eyjafjallajökull'. Akárcsak a Facebookon, úgy a Twitteren is tombol a vulkánláz: az Eyjafjallajokulnak már 164 követője van, míg a hamufelhőnek 2432...

Hirdetés
Szupervulkán: az emberiség vége?

Szupervulkán: az emberiség vége?

Most, hogy az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése napi beszédtéma, felmerül egy kérdés: ha egy ilyen 'apró' vulkánkitörés következményeként a levegőbe került vulkáni hamu miatt szinte teljesen leállt az európai légiközlekedés, ezzel valamelyest befolyásolva az emberek életfolyamát, mi történne, ha egy gigantikus méretű vulkán ontaná halált okozó láváját, hamuját és kéngázát? A 'szupervulkán' kifejezést az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) azokra a vulkánokra használja, melyek egyetlen kitöréssel ezer köbkilométernél több hamut és horzsakövet juttatnak a felszínre, és robbanása többezerszerese is lehet az emberiség által eddig átélteknek...

Teide

Teide

A Teide 3718 méteres magasságával Spanyolország legmagasabb hegye, amelyről lélegzetelállító kilátás nyílik az egész szigetre. A Pico de Teide tűzhányó egyben a föld harmadik legnagyobb vulkánjának is számít. A tűzhányó utoljára 1798-ban tört ki, de a távolabbi jövőben újabb kitörésekre is számítanak. A Teide vulkán, és a környező részei nemzeti parki védelem alatt állnak, valamint 1998 óta jelölve vannak UNESCO Világörökségi címre is. A Teide csúcs megmászásához nem kell profi hegymászónak lennünk: a Los Roquillos állomásról libegővel juthatunk el a Teidéhez - kb. 10 perces utazás után a La Rambletta fennsíkra érkezünk, ahonnan mintegy fél órás, oxigénszegény levegőben megtett gyaloglás után a csúcsra érkezhetnek a vállalkozó kedvű turisták. A csúcson terjengő sárgás-kénes füstöt, és a kellemetlen szagot kompenzálja a gyönyörű látvány - szép időben Tenerife egész szigetét láthatjuk, míg felhős időben az áthatolhatatlan felhőket csodálhatjuk. A csúcs utolsó 200 méterének megtételéhez engedélyt kell kérnünk, amely beszerezhető a nemzeti park irodájában, a következő címen: Santa Cruz, C/ Emilio Calzadilla, 5, 4. emelet...

Teleki Sámuel élete, és a Teleki vulkán

Teleki Sámuel élete, és a Teleki vulkán

Teleki és Höhnel értékes és máiig egyedülálló fotódokumentációt készített, mely a XIX. századi Kelet-Afrika természeti képérõl, településeirõl, népeirõl jelentõs információkat rögzített. 16 különbözõ néptörzstõl, vagy vidékrõl származó, 338 darabból álló tárgyi etnográfiai anyagot gyûjtöttek, mely a Magyar Néprajzi Múzeum afrikai gyûjteményének alapjává vált. A felfedezõ utazás meteorológiai, geológiai, földrajzi, állat- és növénytani megfigyelései Kelet-Afrikáról számottevõ új 'nyersanyagot' adtak a természettudományok mûvelõinek. A Rudolf- és Stefánia-tavak, valamint a Teleki-vulkán felfedezése szolgáltak kiinduláspontul a Kelet-afrikai-árokrendzser kialakulását magyarázó új föld-fejlõdéstörténeti elméletnek...

Teleki Vulkánról

Teleki Vulkánról

A földrajztudomány sokáig lehetetlennek tartotta, hogy működő tűzhányók a szárazföld belsejében előfordulhassanak, következésképpen Teleki Sámuel és Höhnel 1888-as felfedezését már csak ezért is kétkedve fogadták. Később is homály borította a hegyet: például Cavendish, a híres angol utazó 1898-ban hiába kereste a Turkana(Rudolf)-tó déli végénél magasodó vulkánt, annak mintha nyoma veszett volna. Pedig csak arról volt szó, hogy az alacsony tűzhányó szinte teljesen beleolvad környezetébe. Végre 1933-ban E. M. Champion azonosította, lefényképezte, lerajzolta és feltérképezte. Ezután a működését illetőleg merültek fel kételyek. Haroun Tazieff ugyan 1953-ban szintén megtalálta [lásd alább], de úgy vélte, hogy az időben, amikor Telekiék arra jártak, nem működhetett...

Teleki-vulkán - A magyar nevek a világtérképen

Teleki-vulkán - A magyar nevek a világtérképen

A Gróf Teleki Sámuel vezette expedíció (1887-1888)méltán hozott világhírnevet hazánkfiának, akit a róla elnevezett vulkán tesz halhatatlanná. A magyar nevek a térképen című sorozatunkban ez alkalommal a gróf felfedezéseivel ismerkedhetünk meg...

Théra - a vulkán geológiai története

Théra - a vulkán geológiai története

Ha valaki már bejárta Hellász földjét és megcsodálta a több ezer éves múlt még fellelhető nyomait, már nem is csodálkozik, hogy Théra szigetére érve, egyenest a föld őstörténetébe kalandozhat vissza. A szakemberek - vulkanológusok, geológusok, régészek - mára már eléggé pontosan rekonstruálták a tűzhányó történetét. A sziget geológiai története a pleisztocén idejére nyúlik vissza, mikor a Mediterrán medence keleti fele a mai formáját nyerte. Az akkori nagy geológiai változások a szárazföld jelentős részének eltűnését eredményezték, melynek helyét az Egei-szigettenger foglalta el. A Földközi-tenger keleti felének nagyszámú szigete ennek az eltűnt szárazföldnek megannyi maradványa, mely a levegő és víz nyomására alakult. Abban az időben a vulkán még nem kezdte meg működését. A mai Szantorini helyén kis sziklás talajú sziget létezett. Mára ebből már csak a Profitisz Iliasz hegység és környéke maradt meg. A tektonizmus következtében a kis sziklás sziget a tenger mélyére került s felőrlődött a mélyben húzódó repedések, a tektonikus fáliák között. E repedések mellett a láva könnyen utat talált a felszínre és kialakult az első kráter. A vulkánból kivetődött hatalmas lávatömeg jórészt elborította a maradék szárazföldet és visszafolyva a tengerbe, újabb sziget alakult ki, mely sokkal nagyobb s magasabb lett az eredetinél...

Tízezrek vesztek oda az izlandi vulkán gőzeiben

Tízezrek vesztek oda az izlandi vulkán gőzeiben

Az izlandi Eyjafjallajokull vulkán kitörését követően a repülők a földön maradtak az Egyesült Királyságban, majd sorra rendelték el a légtérzárlatokat a kontinentális területeken is - ám 227 éve Izland lakosságának egyötöde pusztult el, Európa-szerte pedig tízezrek haltak bele egy izlandi vulkánkitörésbe. A virágzó államocska, mely 50 ezer embert tartott el legelőkkel, gazdaságokkal, települések sorával, percek alatt a pokol tornácára került. 1783. június 8.: senki nem gondolta a fiatal, komoly autonómiát élvező európai államban, a 750 év óta lakott Izlandon, hogy végzetes nap virradt fel számukra. Az 50 ezres lakossággal büszkélkedő, virágzó sziget aznap is megszokott életét élte, egészen reggel 9 óráig. Az akkor kitört vulkán tízezer ember halálát okozta. A Laki-kitörés (az úgynevezett Laki-vulkánrendszer ugyanazon a délkeleti partszakaszon húzódik, ahol a héten kitört Eyjafjallajokull vulkán feszik, ám ezenkívül nincs más egyezés a két esemény között) a legsúlyosabb katasztrófa az ország viszonylag rövid történetében. 1783-ban a kitörő vulkán olyan erővel robbant, hogy irtózatos méretű hasadék keletkezett, amelyben fortyogó kráterek ontották a külvilágra tartalmukat. A kráterrendszerből a következő 8 hónap alatt 600 négyzetkilométernyi területen ömlött szerte a forró láva, több mérges gázt juttatva a levegőbe, mint az elmúlt 150 év összes kitörése együttvéve...

Tűzhányó a víz alatt

Tűzhányó a víz alatt

A Nápolyi-öbölben található Marsili tűzhányó bármelyik pillanatban kitörhet, ezzel szökőárat okozva Olaszország déli partvidékén. Sokakban kelt félelmet ezekben a pillanatokban Európa legnagyobb víz alatti tűzhányója. A Nápolyi-öbölben található, Marsili névre hallgató tűzhűnyó ugyanis bármelyik percben kitörhet, s ezáltal Olaszország déli partvidékén szökőárat idézhet elő - nyilatkozta Enzo Boschi, az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet elnöke. A tűzhányót majd szétveti a magma, miközben 'falai' meglehetősen instabilak. Ledőlésük 'nagy mennyiségű anyag gyors leomlásával' járna, ami Campania, Calabria és Szicília partjait is elérő, erőteljes árhullámot váltana ki - figyelmeztetett mindenkit Enzo Boschi. 'Ez akár már holnap megtörténhet. Legutóbbi kutatásaink azt mutatják, hogy a vulkán szerkezete nem szilárd, falai törékenyek és a magmakamra nagy kiterjedésű. Mindez azt mondja számunkra, hogy a tűzhányó aktív és bármelyik pillanatban kitörhet' - mondta Boschi. A 70 km hosszú és 30 km széles Marsili 150 km-nyire található Calabria partjaitól. Magassága 3000 m, krátere körülbelül 450 m-re van a tenger szintje alatt - olvashatjuk a Corriere della Sera címet viselő olasz napilapban...

Tuti menü