Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Vulkán linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Kiömlési - Nem [3. oldal]
részletek »

Vulkán képes leírás: Kiömlési - Nem [3. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: vulkan.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 85 db
Kiömlési (effúziós) vulkántípusok

Kiömlési (effúziós) vulkántípusok

A kiömlési vulkánok működését a gőzök és gázok által felszínre juttatott lávaömlések jellemzik. Nincs robbanásos kitörésük. Legismertebbek a Hawaii-szigetek vulkánjai: a Mauna Loa, Mauna Kea, Kilauea. Rengeteg effúziós vulkán működik az óceáni hátságok hasadékvölgyeiben, például Izlandon.

Kitörni készül a szupervulkán?

Kitörni készül a szupervulkán?

A Föld számos működő vulkánjai közt vannak kivételesen veszélyesek is, amelyek kitörése ezerszerese lehet egy átlagos vulkánénak. Ezek az úgynevezett szupervulkánok szerencsére ritkák, és kicsi az esély, hogy működésbe lépnek, ám az idő előre haladtával ez az esély egyre nagyobb. A legfenyegetőbb veszély a Yellowstone Park szupervulkánja, amely nagyjából 600.000 évente lép működésbe. A legutóbbi kitörés 640.000 évvel ezelőtt történt, és a vulkán a mai napig aktív! Sőt, egyre aktívabb, és ez igencsak aggasztja a kutatókat. És nem csak őket. Ha egy ilyen szupervulkán működésbe lép, akár az egész emberi civilizáció eltűnhet a bolygó felszínéről. Ezelőtt 75.000 esztendővel az indonéziai Toba szupervulkán hatalmas kitörése majdnem lesöpörte az emberiséget a Földről. Mitokondriális DNS vizsgálatokkal az emberek családfáját anyai ágon nyomozó tudósok megállapításai szerint a Toba kitörését követő időkben az emberiséget mindössze 5-10 ezer fő képviselte az egész bolygón! Hasonló kitörést tesznek felelőssé a Perm végi kihalásokért is, amikor a Föld akkor élt fajainak 90%-a kipusztult egy szibériai szupervulkán kitörésekor. Ilyen szupervulkánok közé tartozik a Yellowstone-park területén elhelyezkedő kaldera, mely eddig 600 000 esztendőnként szeretett kitörni. Legutolsó ilyen kitörése pont 600 000 éve volt...

Láva

Láva

Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül. A láva tulajdonképpen az illóanyagoktól (gőzök és gázok) megszabadult magma. Kitörés során a hőmérséklete 700-1200 °C között mozog és noha rendkívül viszkózus, nagy távolságokra eljut lávafolyások formájában. A megszilárdult lávából keletkező kőzeteket vulkáni kőzeteknek (vagy vulkanitok) nevezik vagy effuzív (kiömlési) kőzeteknek, vagy - miután a vulkáni működés sokszor heves kitöréssel jár együtt - eruptív kőzeteknek nevezik. A lávafolyás vagy lávaömlés az a folyamat, melynek során az illóanyagoktól megszabadult magma, azaz a láva a felszínre kerül. Napjainkban a lávaömlések - az óceánközépi hátságok hasadékvölgyeit leszámítva - elsősorban a Hawaii-szigeteken, Izlandon és az Etnán gyakoriak. Az történelem során feljegyzett legnagyobb lávaömlés 1783-ban következett be, amikor az izlandi Laki több, mint 14 km³ bazaltot öntött ki, mintegy 40 km távolságba. A földtörténet során azonban jóval nagyobb kitörésekre is akadt példa: a Columbia folyóról elnevezett, középső miocén bazaltvidéken a Roza nevű lávaömlés-sorozat mindössze egy hét alatt 1500 km³ anyagot produkált. A hasonlóképpen képződött lávamezőket platóbazaltoknak nevezik...

Vulkán magazin hírek
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel-műhold
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt... Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján - tudósított a BBC hírportálja. Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a...
Befejeződött a világ legmélyebb vulkáni lyukának fúrása Izlandon
Befejeződött a világ legmélyebb... Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának...
A Csomád-vulkán földtörténeti közelmúltját vizsgálták magyar kutatók
A Csomád-vulkán földtörténeti... A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb...
Láva fogalma

Láva fogalma

A láva ama kőzetanyag, mely izzón folyós állapotban tör ki a vulkán kráteréből ennek működése alkalmával. Kitörése, kifolyása után megmerevedik és eruptiv kőzetté lesz, melynek ugy minősége mint szerkezete és anyaga nagyon különböző (képét l. az Ásványok mellékletén). A L. név tulajdonképen általános neve minden hasonló eredetü kőzetnek képződése első álalpotából. A ma működő vulkánok L.-ja leginkább likacos, salakos szerkezetü és főképen földpát, augit, leucit és magnetit az elegyrészük. A vulkán lejtőjéről lefolyó izzón folyós tömeg a láva-ár; a terület, melyet elborít, a láva-mező. L. Vulkánizmus.

Lüktet a felszín a Yellowstone-parkban

Lüktet a felszín a Yellowstone-parkban

A Yellowstone Nemzeti Parkban lévő Yellowstone kaldera 2004 közepe óta évente hét centimétert emelkedik. Ez háromszor több, mint az 1923 óta tartó megfigyelés óta tapasztalt második legnagyobb éves növekedés. A kráter felszíne egy fújtatóhoz hasonlóan megemelkedik a mintegy 6 kilométer mélyből felnyomuló magma hatására - írja a Science című szaklapban megjelent legújabb tanulmány. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a Yellowstone a Mount St. Helens vulkán sorsára jutna, és heves kitörésre kellene számítani a közeljövőben. Semmi nem utal egy közelgő kitörésre - véli Robert Smith, az Utahi Egyetem kutatója, a cikk egyik társszerzője. Az 1872-ben, a világon elsőként alapított Yellowstone Nemzeti Park egy hatalmas, geológiailag aktív ún. szupervulkánon található, amely több százszor nagyobb, mint a Mount St. Helens. A park nagy része egy közel 40 kilométer átmérőjű kalderában (beszakadt kráter) terül el, amely a vulkáni kúp összeomlásával keletkezett, egy 640 ezer évvel ezelőtti gigantikus kitörés során. Szakmai körökben sokan osztják azt a nézetet, hogy a Yellowstone ún. forró pont (hot spot) vulkán. A forró pontok olyan, a lemezszegélyektől (ahol a legtöbb vulkáni tevékenység zajlik) távoli helyek, ahol a földköpenyben, több száz kilométeres mélységben lévő olvadt magma a felszín közelébe emelkedik, és esetleg felszínre is tör...

Hirdetés
Magma

Magma

A magma felszínalatti, olvadt kőzetanyag. Földtani megközelítés szerint többkomponensű, nyílt rendszerű szilikátos kőzetolvadék, változatos (és változó) kristály- és könnyenilló-tartalommal, változó hőmérséklettel, sűrűséggel, folyási jellemzőkkel és viszkozitással. Származhat közvetlenül a köpeny és/vagy a földkéreg részleges olvadásából (ilyenkor anyamagmáról beszélünk), vagy ezen olvadékok differenciálódásából és/vagy keveredéséből (leánymagma, utódmagma, maradékmagma a neve). A magma megszilárdulása során keletkezett kőzeteket magmás kőzeteknek vagy magmatitoknak is nevezik. A felszínre kerülő magma (mely közben elveszíti könnyenilló-tartalmát) neve láva, a felszínen (vagy víz alatt) megszilárduló magmás kőzetek a kiömlési-, vagy más néven a lávakőzetek. A föld alatt megszilárduló magmás kőzetek a mélységi magmás kőzetek. A magma jellemzői: A magma az átlag 36 km vastagságú kéreg és a köpeny határán alakul ki. Mélység szerint megkülönböztetjük a nagymélységi magmát (5 km alatt), a kismélységi magmát (vagy szubvulkáni, 0-5 km), illetve a vulkanikus magmát (kiömlési, felszínre jutó). Mivel a magma nem egynemű anyag, azaz többféle komponens alkotja (a beolvadt köpeny vagy kéreg összetételétől függően) olvadási sajátosságai (pld. hőmérséklet) nagyon változóak...

Magma-tavon lebeg Nápoly

Magma-tavon lebeg Nápoly

Nyolc kilométerrel a dél-olasz város felszíne alatt egy 1100 fokon izzó, egy kilométer vastag, sűrűn folyó magma-réteg található. A hatalmas magma-tóban több magma szunnyad, mint amennyit a vulkán az elmúlt 40 ezer évben kibocsátott. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a Vezúv nagyobb kitörésekre is képes lehet. A 39 000 éve bekövetkezett szuperkitörés egész Dél-Olaszországot porig rombolta, és még Észak-Európát is térdig érő hamu borította akkoriban. A nápolyi egyetem kutatói nyolc kilométerrel a dél-olasz város felszíne alatt egy 1100 fokon izzó, egy kilométer vastag, sűrűn folyó magma-rétegre bukkantak. Ez a folyékony elegy tartja a fölötte húzódó nápolyi térség alapkőzetét. Aldo Zollo és csapata a Geophysical Research Letters című szaklapban hozta nyilvánosságra felfedezését, miszerint valószínűleg ez a magma-tó táplálja a Nápolytól nyugatra elhelyezkedő Flegrei-mezőket valamint a Vezúvot is. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy mindkét vulkán kitörhet az elkövetkező évtizedekben. A korábbi vulkánkitörések következtében ugyanis Dél-Olaszország földkérge már eléggé töredezett lett. Ha egy repedés eléri a magmaréteget, bekövetkezik a kitörés - legrosszabb esetben egy úgynevezett szuperkitörés, amely 39 000 éve egész Dél-Olaszországot porig rombolta. Még Észak-Európát is térdig érő hamu borította akkoriban...

Magmás kőzetek

Magmás kőzetek

A magmás kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. Magma: A Föld mélyében, az asztenoszférában keletkezett kőzetanyagot hívjuk így. A mélyben a magmakamrákban gyűlik össze, s a hasadékok mentén nyomul a felszín felé. A kihűlés során sorban kristályosodnak belőle a szilíciumtartalmú ásványok, majd a sor legvégén a kvarc, amennyiben még maradt szabad szilícium. 60% alatti szilíciumtartalom alatt a sor végén nem marad szabad szilícium. Ezért a különböző szilíciumtartalmú magmák különböző minőségű magmatitokat hoznak létre. Nagymélységi magmás kőzetek: A litoszféra repedéseibe hatoló magma megszilárdulásával keletkeznek 36 és 5 km közötti mélységben. Másik neve plutonikus vagy abisszikus kőzet. A lassú lehűlés miatt a bennük lévő ásványok nagyok, durván kristályosak, és szövetük holokristályos. A szemcseméret mindig 0,5-2,5 cm közötti. Kismélységi magmás kőzetek: A felszín és 5 km közötti mélységben keletkező, más néven szubvulkáni kőzet. A szubvulkanitokra porfíros vagy holokristályos kőzetszövet jellemző. A kisebb mélység gyorsabb kihűlést, ezért kisebb kristályméreteket okoz, néhány alkotóelemnek esetleg már nincs is ideje kristályosodni. Szemcseméretük mindig vagy kisebb 0,5 cm-nél, vagy nagyobb 2,5 cm-nél...

Magmás kőzetek bemutatása

Magmás kőzetek bemutatása

A magmás kőzetek magmából keletkező kőzetfélék, amelyeket ásványtani és kémiai szempontból, keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. A magma a felső köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló, magas hőmérsékletű, többkomponensű szilikátolvadék. A magma hőmérséklete 1300-1500 °C, a felszín felé nyomulva hőmérséklete csökken, hűlése során alkotórészei olvadáspontjuknak megfelelő sorrendben válnak ki. Ez a folyamat a magmás kristályosodás (kőzet és ércképződés) (lásd Bowen féle diagramot). Ha a magma nem tör a felszínre, hanem a mélyben megreked, ott viszonylag lassan hűl ki és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Ha a magma a felszínre tör, akkor sokkal gyorsabban kihűl, kevés idő marad a kristályok növekedéséhez, ezért apró kristályokból álló úgynevezett kiömlési magmás kőzetek keletkeznek...

Hirdetés
Massaya

Massaya

A Karib-lemez a Föld kőzetburkának egy darabja, amelynek területén Közép-Amerika déli felének szárazföldi része és a Karib-tenger helyezkedik el. A viszonylag kis méretű kőzetlemez a tőle nyugatra lévő Kókusz-lemezzel ütközik, amely a Csendes-óceán keleti partvonala mentén a Karib-lemez alá bukik. A folyamat keretében a mélybe süllyedő óceáni lemez sok vízzel átitatott üledéket visz magával, amely a lefelé növekvő hőmérséklet miatt idővel megolvad. Magma képződik, amely emelkedni kezd, és egy része végül vulkánokon át jut a felszínre. Ezek a tűzhányók a Pacifikus-tűzgyűrűnek nevezett vulkáni sorhoz tartoznak. A vulkánok egyike a Massaya Nicaraguában, amelynek impozáns tetőkráterét mutatja a felvétel. A Massaya egy lapos pajzsvulkán, amelyet hígan szétfolyó láva épít fel. A képen ezek a lávarétegek bukkannak ki a tetőkráter meredek, 'a pokol szájának' is nevezett belső lejtőjén...

Mennyire marad aktív az izlandi tűzhányó?

Mennyire marad aktív az izlandi tűzhányó?

Kevesebb port és több lávát termel az Eyjafjöll vulkán, mint egy hete - azonban még sokáig aktív maradhat. Igazán nagy gondot az jelentene, ha a közelében lévő, régebben még hevesebb kitöréseket produkáló Katla tűzhányó is aktivizálódna. Erre korábban már volt példa, a szomszédos vulkánok ugyanis befolyásolhatják egymás működését. Az elmúlt héten fél Európa légiközlekedését megbénította az izlandi Eyjafjöll vulkán működése. A tűzhányó porkibocsátása azóta mérséklődött, de tevékenysége nem állt le. Az Eyjafjöll kitörése nem érte váratlanul a szakembereket: már hetekkel az aktivitás megindulása előtt szeizmikus tevékenységet, apró földrengéseket észleltek a térségben. Emellett március eleje óta a kérdéses terület közel napi 1 centiméterrel emelkedett. Mindezek együtt arra utaltak, hogy a mélyből magma emelkedik a felszín irányába. Az Eyjafjöll vulkán Izland déli részén található, amely az utolsó, 1821-es kitörését megelőzően 1612-ben, azelőtt pedig 920-ban volt aktív. A vulkán jelenlegi aktivitása egy nagyjából 1 kilométer hosszú törésvonal mentén zajlik, ahonnan több száz méter magasba emelkedik az izzó láva. A tűzhányóban a felszínre törő bazaltos kőzetolvadék két tényező miatt ad okot aggodalomra...

Mi az izzófelhő?

Mi az izzófelhő?

Az izzófelhő a piroklaszt-árak egy típusa, a francia nuée ardente elnevezés magyar megfelelője. A nuée ardente az a kevés francia szakszavak egyike, ami még az angol szakirodalomban is meghonosodott. Először röviden arról, hogy mi a piroklaszt-ár? Ez egy olyan kitörési felhő, ami nem a vulkáni kráter fölé emelkedik, hanem a tűzhányó oldalán zúdul le, mégpedig nagyon nagy sebességgel, sokszor több mint 100 km/óra gyorsan. Ennek oka a gravitáció, azaz ezeket az áradatokat a saját tömegük hajtja (ezért sűrűségáraknak is nevezik őket). A piroklaszt (görög eredetű név: pir - tűz, klasztosz - törmelékdarab) a vulkanológiában a robbanásos kitörések során felszínre jutó törmelékdarabokat jelenti, amik méretük alapján lehetnek hamuszemcsék (2 mm-nél kisebb darabok), lapilli (2 és 64 mm közötti törmelékdarabok) és blokkok vagy bombák (64 mm feletti nagyságú darabok). A piroklaszt-ár tehát robbanásos kitörés során keletkezett törmelékdarabokat és több-kevesebb forró gázt tartalmazó elegy. Mivel ezeket az árakat a gravitáció hajtja (azaz hasonló elven működnek, mint amikor egy kő leesik a magasból), ezért a felszínhez tapadva, a legmélyebben fekvő felszíni formán zúdulnak le, azaz a völgyekben! Amerre elhaladnak, mindent elsodornak, mindent elpusztítanak!

Mount Saint Helens

Mount Saint Helens

A Mount St. Helens Észak-Amerikában, a Sziklás-hegység területén, a Cascade-hegységben található vulkáni eredetű hegy. Legutóbbi kitörése: 123 évnyi szunnyadás után 1980. május 18-án óriási kitörést produkált. A hegy 401 métert vesztett magasságából. A kitörési hamufelhő 25 km-es magasságot ért el. Mintegy 1km³-nyi vulkáni hamu jutott az atmoszférába, és a levegőbe került kén-dioxid szokatlan színű naplementéket és napkeltéket idézett elő. A kitörés 600 négyzetkilométernyi erdőt pusztított el és 62 ember halt meg. Az izzó felhő hőmérséklete elérte a 600 fokot. A vulkán nem felfelé tört ki, hanem oldalirányban. A Mount St. Helens északi oldala teljesen leomlott. A vulkán kitörése Észak-Amerika addigi legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozta. Ma új vulkáni kúp alakul a kráter belsejében. 1982-ben a hegy környékét Nemzeti Vulkánemlékhelynek nyilvánították...

Mt. St. Helens kitörés 30 éve!

Mt. St. Helens kitörés 30 éve!

1980. május 18-án reggel, azaz pontosan 30 éve, eddig még nem tapasztalt módon kitört az Egyesült Államok Washington Államában lévő Mt. St. Helens vulkán! A vulkáni kitörés megdöbbentette Amerikát. Bár a kitörésre már voltak jelek, hiszen március óta pattantak ki földrengések és egyre domborodott ki a vulkán oldala (naponta 1,5 méterrel!!), a kitörés módját nem lehetett előre látni. Az amerikaiak képzetében a vulkáni kitörésről a Hawaii-szigetek látványos lávaszökőkút és lávaöntő kitörései voltak, nem számított senki arra, hogy egy ilyen pusztító robbanásos kitörés fog bekövetkezni! A Mt. St Helenst Amerika Fuji-jaként emlegették, méltóságteljesen emelkedett ki, gyönyörű szabályos alakjával a környezetből...

Műholdképeken az izlandi tűzhányó

Műholdképeken az izlandi tűzhányó

A Föld felett közel 800 kilométeres magasságban keringő megfigyelő műholdak is lencsevégre kapták a működő, izlandi vulkánt, és az európai, valamint transzatlanti légiközlekedést megzavaró hamufelhőt. A Nasa két felvételt tett közzé vasárnap délután az Earth Observing 1 műhold képei közül, melyek nagy felbontásban mutatják az Eyjafjallajökull vulkánt Izland déli részén. A műhold Hyperion készüléke szombaton alkotta meg a képeket. Az egyik képen a vulkán látható fényű hullámhosszokon figyelhető meg, míg a másikon az intenzív termális aktivitás látszik a vulkán hasadéka közelében, az Eyjafjallajökull gleccserben. A NASA szerint az EO1 szonda infravörös képei legalább 60 megawatt termális energiát mutatnak, mely a vulkáni hasadékból szabadul fel. Ez elegendő energia ahhoz, hogy 60 ezer otthont lásson el - állítja az űrügynökség. Április 14-i, robbanásszerű kitörése óta, a tűzhányó magasan az atmoszférába köpte hamufelhőit, és hatalmas területen olvasztotta meg a jégtakarót Izlandon. A felső atmoszférában lévő szelek Európa felé sodorták a hamufelhőt, ahol légiközlekedési zavarokat idézett elő a kontinens északi részén. Attól való félelmükben, hogy a hamu bekerülhet a repülőgépek hajtóművébe, megzavarhatja a szenzorokat és csökkentheti a látótávolságot, számos légteret zártak le közel kéttucat országban...

Nem hűti a bolygót az izlandi kitörés

Nem hűti a bolygót az izlandi kitörés

Az izlandi vulkánkitörés okozta roppant méretű hamu- és gázfelhő egyelőre túl kicsi ahhoz, hogy akár csak késleltesse is a globális fölmelegedést, mint ahogy azt 1991-ben a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörése tette - közölték szakértők. A XX. század legnagyobb vulkánkitörésével és a mexikói El Chichon 1982-es kitörésével annyi por és hamu került a felsőlégkörbe, hogy átlagosan 0,5-0,7 Celsius fokkal csökkentette hosszú hónapokon keresztül a globális átlaghőmérsékletet. 'Az izlandi kitörés nem hasonlítható össze a Pinatubóval, nem éri el azt a mértéket, hogy globális következményei legyenek' - hangsúlyozta Hans Olav Hygen, a norvég meteorológiai intézet klímakutatója. 'A mostani kitörés viszonylag csekélynek tekinthető a korábban leírt kitörésekhez képest' - közölte Colin Macpherson, az angliai Durhami Egyetem geológusa. Emlékeztetett arra, hogy az izlandi Laki vulkán 1783-84-es kitörése során becslések szerint 120 millió tonnányi kén-dioxid, azaz a 2006-ban mért összeurópai kibocsátás háromszorosa került a levegőbe, az akkor kialakult mérgező gázfelhő hónapokkal később mintegy 23 ezer brit halálát okozta...

Nem nyugszik az izlandi Tűzhányó

Nem nyugszik az izlandi Tűzhányó

Erősödtek vasárnap a hamukilövelléseivel légi utasok ezreit fenyegető izlandi Eyjafjöll vulkánból kiinduló rezgések. A hamufelhők délkelet, az európai kontinens felé áramlanak, megkímélve a vulkántól északnyugatra fekvő izlandi fővárost, Reykjavíkot és más sűrűbben lakott központokat. Az izlandi meteorológiai intézet szerint a remegések szombat óta erősödnek, a kilövellt hamuoszlop magassága viszont 4-5 kilométerre csökkent a kitörés szerdai kezdetén mért 11 kilométerről.

Tuti menü