Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Vulkán linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Balatoni - Katasztrófa [2. oldal]
részletek »

Vulkán képes leírás: Balatoni - Katasztrófa [2. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: vulkan.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 85 db
Balatoni vulkánok

Balatoni vulkánok

A Pannon-medence egykori bazaltvulkánjainak maradványai kétszeresen is rászolgálnak a tanúhegyek jelzőre. A bennük és körülöttük lévő vulkáni üledékek ugyanis arról árulkodnak, hogy amit ma láthatunk a hajdani robbanásos tevékenységüktől hangos tűzhányókból, az csupán az egykori kürtőjük masszív csonkja. Létrejöttükben nagy hasonlóság van az előző héten bemutatott világörökség, a dél-koreai Jeju vulkánmezejének kialakulásával. S vajon attraktívak-e annyira, hogy mi is elnyerjük értük a megtisztelő nemzetközi címet? Még a kemény kőzeteket is szinte porrá apríthatja a magma és a víz kölcsönhatásából felszabaduló óriási energia. Ezt már a vaskohászok is (akárcsak az atomenergia-iparban dolgozó fizikusok) pontosan ismerték annak láttán, hogy mire képes néhány liter vizet tartalmazó adalék az olvadt vashoz öntve. Hasonló jellegű, robbanással járó kölcsönhatás a természetben is lejátszódhat, amikor a forró magma hideg vízzel vagy vízben gazdag üledékkel érintkezik...

Ecuador

Ecuador

Hatalmas hegycsúcsok az Andokban, nyüzsgő városok, indiánpiacok, latin-amerikai zene, forró trópusi meleg, na és a lámák... ilyesmik jutnak az ember eszébe, ha szóba kerül Ecuador - sajnos nem mindenki teheti meg manapság, hogy eljusson ebbe a csodálatos országba. Ha mégis, akkor egy életre szóló élménnyel lesz gazdagabb. Puskás Jánossal, az Szte-Jgytfk rajz tanszékének fotósával beszélgettem Andok-beli utazásáról. - Mennyi időre és kikkel utaztál Ecuadorba? Miért pont ezt az országot választottátok? - Január 11-től február 12-ig töltöttünk kint egy hónapot barátaimmal: Pál Molnár Elemérrel, Fábián Tamással, Sáfár Józseffel és Szabó B. Zoltánnal. Először jó egy éve merült föl, hogy el kellene utazni olyan helyre, ahol magas hegyek, aktív vulkánok is vannak. Az ötlet - azt hiszem - Elemértől származott. Azért is gondoltunk Ecuadorra, mert a többiek közül már volt, aki járt itt. Fontos szempont az is, hogy az ország helyzete stabilnak mondható, a közbiztonsággal nincsenek nagy gondok, a hegyek egészen könnyen megközelíthetőek. Azért is döntöttünk mellette, mert nagyon változatos ország: a trópusi őserdőtől az 5-6 ezer méteres hegyekig minden megtalálható...

Egy évig is eltarthat míg lecsendesedik a vulkán

Egy évig is eltarthat míg lecsendesedik a vulkán

Újra kell gondolni természet és társadalom viszonyát, hogy legközelebb ne okozzon ilyen nagy felfordulást egy előre kiszámítható természeti jelenség - mondja lapunknak Karátson Dávid vulkanológus. Az Elte Természetföldrajzi Tanszékének vezetője az izlandi Eyjafjallajökull kitörése utáni helyzetet értékelte. Tényleg ennyire váratlan egy vulkánkitörés? - Nem az a meglepő, hogy kitört a vulkán, hanem hogy ez a Gps korában ennyire felkészületlenül érte a civilizált világot. Hiszen lehet látni a felszín változásait, és a megszaporodó földrengések is jelzik, hogy a vulkán ki fog törni. A káoszt nem a jelenség, hanem az óvintézkedés-sorozat okozta. - Merthogy leállt a légi közlekedés Európában. A repülőgépekre milyen veszélyt jelent a vulkánkitörés? - A hamu a sugárhajtású gépekre jelent veszélyt, nemcsak az utazómagasságuk miatt, hanem mert szinte újraolvad a hamu a nagyobb hőmérsékleten égető hajtóművekben. A propelleres gépeknek, ha kikerülik a felhőt, nem okoz gondot a vulkánok pipálása. Két olyan esetről is tudunk, amikor majdnem tragédia történt vulkáni működés miatt: 1982-ben és 1989-ben is belerepült gép a hamufelhőbe, a hajtóművek leálltak, a repülő zuhanni kezdett, de amikor kirepült a felhőből, a pilótának mindkét esetben sikerült újra beindítani a gépet...

Vulkán magazin hírek
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel-műhold
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt... Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján - tudósított a BBC hírportálja. Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a...
Befejeződött a világ legmélyebb vulkáni lyukának fúrása Izlandon
Befejeződött a világ legmélyebb... Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának...
A Csomád-vulkán földtörténeti közelmúltját vizsgálták magyar kutatók
A Csomád-vulkán földtörténeti... A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb...
Egy ideig még hamut lövellhet a Tűzhányó

Egy ideig még hamut lövellhet a Tűzhányó

Egész Európa a vulkáni hamufelhő lázában ég. Az izlandi vulkánkitöréssel a levegőbe került hamu megbénította a Nyugat- és Észak-Európa reptereit. Karátson Dávid vulkanológust, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének vezetőjét kérdeztük. Mi történik Izlandon? A múltkori beszélgetésünkkor jeleztem, hogy a helyi lakosokra nem jelent nagy veszélyt az izlandi kitörés, ők már hozzászoktak ehhez, együtt élnek a vulkánossággal. Ez így is történt, ám most már látszik: az csak az első fázis volt. Április 13-án éjjel azonban mindenki meglepetésére jött a második. Az első fázisban a kitörés a Katla vulkán felé eső nyeregben, alacsonyabb térszínen történt: itt lávaszökőkutak és kisebb méretű hamufelhő jelent meg. Ennél a veszélyt az ún. jökulhlaup, a latyakos sárfolyás jelentette. Ez a jelenség azóta fokozódott, hiszen nagyobb a kitörés is, mert most az Eyjafjallajökull gleccser központi kráterében nyílt egy újabb kürtő s ez bocsájtja fel 8-11 kilométer magasba a hamufelhőt. Ez terjed dél-keleti irányba és sodródik Észak- és Nyugat-Európa fölé. Az Eyjafjallajökull korábban gleccserjéggel teljesen befedett terület volt, a kitörés nyomán ez természetesen megolvadt. Innen zúdulnak le azok a sárfolyások, amik most már komoly veszélyt jelentenek az ott élőkre, ezért a legutóbbi hírek szerint 800 embert ki is telepítettek, de a létszám még nőhet...

Egy vulkán is elintézheti a Földet?

Egy vulkán is elintézheti a Földet?

A vulkánok Bud Spencerei nem elégszenek meg azzal, hogy megrongálják a repülőgépek hajtóműveit: ha istenigazából dühbe jönnek, az élővilág nagy részét lesöprik bolygónk felszínéről. A VEI8-asok szerencsére csak néhány százezer évente jönnek ki a sodrukból...

Erebus

Erebus

Az Erebust, bolygónk legdélebbi aktív vulkánja. Ez a 4023 m magas kolosszus (amelyből 206 m a víz alatt van), az Antarktisz legnagyobb bemélyedését, a Ross-tenger bejáratát őrzi. Nevét felfedezőjének, James Ross hajójának köszönheti. A lávató valószínűleg már ekkor, 1841-ben létezett, mivel a kráterből felszálló füstoszlop alja állandóan vöröslött. Annak ellenére, hogy a lávató szintje már több alkalommal is a kráter széléig emelkedett, ott először csak 1974-ben észlelték. Meg kell jegyezni, hogy ez a világ legvédettebb lávatava. A megközelítés nehézségeihez - a helikopter használatát megelőzően - és a hely magas fekvésével súlyosbított antarktiszi zord éghajlathoz az általában igen kis látótávolság párosul, az utóbbit a páralecsapódásból és a fumarolák gázaiból álló sűrű, egészségtelen köd okozza. Többször is leszálltak már a kráterbe, de a tó szélét a mai napig nem sikerült elérni.

Etna

Etna

Az Etna (szicíliai nyelven Muncibeddu, olaszul Mongibello vagy Etna, latinul Aetna) egy napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján. A vulkán területe 1200 km², kerülete a hegy lábánál 135 km. Európa legmagasabb működő vulkánja: jelenlegi magassága 3329 méter, ami állandóan változik a kitörések miatt. Neve valószínűleg a görög aitho (égni) vagy föníciai athana (tűzhely) szavakból ered. A helyiek által használt Mongibello elnevezés a latin mons (hegy) és az arab dzsabal (hegy) szavak keverékéből alakult ki. A vulkán több szempontból is érdekes: - először is azért, mert a Föld valamennyi vulkánja közül az Etna kitöréseit jegyezték fel a leghosszabb ideje és a legrészletesebben; - másodsorban, mert működésének körülményei mai napig nem egyértelműek, ezért a vulkanológusok érdeklődésének középpontjában áll, akik a működés magyarázatára több, többé-kevésbé egyenrangú elméletet is kidolgoztak. A tényezők felkutatását nehezíti, hogy a tűzhányó a Földközi-tenger vidékének tektonikai szempontból legbonyolultabb területén fekszik. A Hawaii-szigetek vulkánjaihoz hasonlóan az Etna sem pusztító erejéről híres. Aktivitását a hosszú lávafolyamok, magasra törő lávaszökőkutak jellemzik, és ezek számos turistát vonzanak a környékre, mert viszonylag közelről és biztonságban figyelhetik meg a vulkáni jelenségeket...

Etna - Szicília

Etna - Szicília

A 3300 méter magas Etna Európa legmagasabb és legaktívabb vulkánja. A vulkánnak négy fôkrátere és többszáz parazitakrátere van. Az Etna szinte folyamatos mûködésben van, a gáz-, gôz- és porkibocsátáson kívül gyakoriak a lávafolyások is. A görög mitológia szerint a Gigászok, a bozontos hajú, kígyólábú óriások Gaia és Uránosz gyermekei voltak. Számukat még anyjuk sem tudta, annyira sokan voltak. Gaia mindig féltékenyen figyelte, hogy bármennyire is sokan vannak gyermekei és bármilyen erôsek is, az olimposzi istenek uralkodnak felettük. Ezért arra uszította ôket, hogy lázadjanak fel az istenek ellen, és hogyha legyôzik az ôket, a gigászok uralkodhatnak mindenki felett. A Gigászok támadásba is lendültek, hatalmas köveket hajítottak az istenek lakhelye, az Olimpusz felé, hogy letaszítsák az isteneket a trónjukról. Azonban Zeusz maga köré gyûjtötte az isteneket, akik egyesült erôvel visszavágtak. Az óriások nem tudtak harcolni ilyen erôfölénnyel szemben, sorra szenvedtek súlyos sebeket és sokan meghaltak a küzdelemben. Végül amikor már látták, hogy semmi esélyük, visszavonulót fújtak. Bár nagyon sokan meghaltak közülük, némelyiküknek sikerült elmenekülni. Az egyik gigász, Enkeládosz szerencsétlenül járt, mert Athéné egy hatalmas sziklával eltalálta és ez a sziget lett Szicília...

Felszíni lávafolyás (pahoehoe-láva)

Felszíni lávafolyás (pahoehoe-láva)

A vulkanizmus legfőbb terméke a láva, tehát a felszínre került, jórészt gáztalanodott magma. A lávafolyások (vagy lávaömlések) a piroklaszt-árak mellett a vulkáni működés jellegzetes formái. A láva a vulkáni kúp lejtőin, mélyedéseiben szétfolyik. Földünkön - az óceánközépi hátságok hasadékvölgyeit leszámítva - a láva jelenleg elsősorban a Hawaii-szigeteken, Izlandon és az Etnán gyakori lávafolyások formájában. A lávafolyásokat a kőzet típusa szerint osztályozzák: - bazaltláva-folyások: az aa-láva (rögös láva) felszíne durva és rögös, valamint a pahoehoe-láva (kötélláva) felszíne sima, lebenyes; - andezitláva-folyások - általában darabos, tömbös, ritkábban aa-láva jellegű folyások. A viszkózusabb andezitlávák inkább alkotnak lávadómokat, mint folyásokat; - dácitláva-folyások - a dácitban még több a szilícium, ezért csak ritkán folyik, inkább dómként szilárdul meg; - riolitláva-folyás - nagyon ritka jelenség, mivel a riolitláva annyira viszkózus, hogy lávadugóként többnyire már a kürtőben megdermed (mint a Mt. Peléé 1902-es kitörésekor).

Hirdetés
Halálos savfelhővel pusztított egy tűzhányó

Halálos savfelhővel pusztított egy tűzhányó

Az összes hal és madár eltűnt, a fák levelei elszáradtak, a mohák elhaltak, a helyi tavak és folyókat pedig sárgás hab lepte el. Ez volt az utóhatása egy 2005 júliusában bekövetkezett rejtélyes katasztrófának, amiről a világtól távol eső alaszkai Chignagak vulkán környékén fekvő halászkunyhó tulajdonosa számolt be. Geológusok egy csoportja most összerakosgatta a kirakós részleteit, rekonstruálva a történteket. Véleményük szerint 2005 májusában kénes folyadékzuhatag és egy ködfelhő lövellt ki a vulkán jeges kráteréből hatalmas kén üledék sávot hagyva maga mögött, ami olyan savassá változtatta a környék lazac ívóhelyeit, mint a frissen facsart citromlé. 'Ehhez hasonló esettel még nem találkoztunk' - mondta a New Scientist magazinnak John Varekamp, a connecticuti Wesleyan Egyetem szakértője, aki a geológus csoport munkáját lektorálta. A műholdas képek tanúsága szerint 2004. novemberben a Chiginagak krátere még tele volt hóval és jéggel. Nem sokkal később a mélyben felgyülemlő magma hője megolvasztotta a jég alsó rétegeit, magyarázta Janet Schaefer, a fairbanksi Alaszka Vulkán Obszervatórium kutatója. A helyiek áradásokat jelentettek, így Schaefer és kollégái több alkalommal, összesen négyszer látogattak el a területre 2005 és 2006 augusztusa között, mintákat véve a vizekből és a növényzetből...

Hatalmas iszapvulkánkitörés Jáván

Hatalmas iszapvulkánkitörés Jáván

Sosem látott méretű iszapvulkán tört ki május 28-án Kelet-Jáván, egy Sidoarjo nevű faluban, 35 kilométerre délre Surabaja városától. A 60 Celsius-fokosan feltörő, magas kénhidrogén-tartalmú, híg iszap eddig négy falut és 20 gyárat öntött el, 11 000 embert fosztott meg otthonától. Haláleset szerencsére nem történt, a lassan folyó iszap időt ad a menekülésre. Az iszapvulkánok általában kisméretű képződmények. A Yellowstone-park posztvulkáni tevékenység során képződött iszapvulkánja például alig két-három méter átmérőjű, és a legnagyobb kitörései is csak néhány köbméter iszapot okádtak másodpercenként. Azerbajdzsán partvidékének földgázfeltöréstől táplált iszapvulkánjai se sokkal nagyobbak...

Hatalmas tűzhányó Németországban: bármikor kitörhet

Hatalmas tűzhányó Németországban: bármikor kitörhet

A németországi Rheinland - Pfalz területén, az Eifel hegység alatt óriási vulkánt tartanak számon. A geológiai kolosszus kráterének átmérője 1, 5 kilométer volt, ami azt jelenti, hogy az eddig ismert legnagyobb vulkán működött ott az egész világon! A Focus című német hetilap online változata szerint az ottani földalatti vulkánok némelyike a mai napig aktív, sőt, a talaj évente egy-két milliméterrel emelkedik ezen a vidéken. Az úgynevezett komplex - tűzhányó 600 ezer éves, és egyáltalán nem kizárt, hogy ismét aktívvá válik.Az Eifel hegység felszíne alatt a mai napig aktív vulkáni tevékenység folyik, a tudomány mai állása szerint az utolsó vulkánkitörés körülbelül 8300 éve lehetett. A vulkáni tevékenységből származó egyes lávagolyókat Daun és Gerolstein települések között találtak meg - számol be a Világtudomány. Az újabb vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a golyók összetartoznak, és egy kráterformájú mélyedés szélén találhatók. A lávagolyók a felszínre törő magma által keletkeznek, a legnagyobb távolság közöttük 1, 8 kilométer, ami azt mutatja, hogy a kráter átmérője feltehetőleg 1, 5 kilométeres volt. A föld mozgásban van az Eifel vidéken, mindenekelőtt a Laacher tó és Koblenz között érzékelhető kisebb földrengések...

Idén akár el is maradhat a nyár az izlandi vulkán kitörése miatt

Idén akár el is maradhat a nyár az izlandi vulkán kitörése miatt

Komoly gazdasági következményei lehetnek a mostani hamu és gázfelhőknek, amelyek az izlandi tűzhányóból származnak. Német szakértők szerint amennyiben folytatódik az izlandi vulkán kitörése, annyi hamu kerülhet a légkörbe, hogy az idén gyakorlatilag nem lesz nyár. A Die Welt szerint ez akkor következik be, ha a következő hetekben folyamatos lesz a hamueső. 1783-ban sokkal szörnyűbb dolog történ, az izlandi Laki vulkán mérges gázfelhőt okádott, amely halált és pusztulást hozott. Izlandon 50 ezer ember, az akkori lakosság ötöde vesztette életét, és a felhő eljutott Európába is. Haszonállatok százezrei hullottak el a földeken, és a levegő mérges gázokkal teli párával telítődött, hányást, fejfájást okozva hónapokon át. A gáz és hamufátyol blokkolta a napsugárzást, aminek nyomán több évre lehűlt az idő, az átlaghőmérséklet világszerte egy fokot csökkent...

Io: leállhatnak a jupiterhold heves vulkánkitörése

Io: leállhatnak a jupiterhold heves vulkánkitörése

A Naprendszer vulkanikusan legaktívabb égitestje, a Jupiter Io nevű holdjának vulkánjait az árapályhatás során felszabadult hő táplálja. A jövőben azonban a pályaváltozások révén csökkenhet az ebből származó hő, és az állandóan aktív vulkánjai akár örökre el is hallgathatnak. Az Io felszínét élénk színű, kéntartalmú láva borítja, egyszerre 6-8 vulkáni központjának működését is megfigyelték már. Annyira gyakran törnek ki a tűzhányók rajta, hogy felszínén eddig egyetlen becsapódásos krátert sem azonosítottak - a friss krátereket a vulkáni anyagok gyorsan elfedik. A mi holdunkhoz hasonló méretű égitest kitöréseihez az energiát az árapályhatástól kapja: külső társai úgynevezett pályarezonanciában mozognak hozzá képest. Amíg az Io négyszer kerüli meg a Jupitert, külső szomszédja, az Europa kétszer, annak külső szomszédja, a Ganymedes pedig egyszer teszi ugyanezt. A szomszédok együttes gravitációs hatása pedig enyhé ellipszissé torzítja az Io pályáját. Miközben az Io az így kialakult elnyúlt pályáján kering, a Jupiter keltette dagályhullám keringésenként közel 10 méternyit ide-oda tolódik a felszínén. A jelenségtől a hold gyakorlatilag folyamatosan deformálódik, ami hő felszabadulással jár, ez pedig vulkánkitöréseket...

Iszapvulkánosság és a vulkáni utóműködés típusai

Iszapvulkánosság és a vulkáni utóműködés típusai

Az iszapvulkánosság az esetek egy részében a valódi vulkánosság vagy utóvulkánosság jelenségcsoportjai közé tartozik, más esetekben viszont csak formai hasonlóságról van szó, s maga az iszapvulkán egyáltalán nem a magmatizmus felszíni megnyilvánulása. Az iszapvulkánosságnak ez a két különböző válfaja az iszap hőmérséklete alapján többnyire biztosan elkülöníthető. A meleg iszapvulkánok minden esetben a vulkánosság kísérőjelenségei. Vulkáni területeken agyagos térszíneken jelentkeznek. Hőmérsékletük nagy. A kráterükben összegyűlő sáros, híg iszapot szolfatárák és mofetták kénes gázai és szén-dioxidja telítik. Kráterkúpjuk alacsony, néhány centméter, legfeljebb néhány méter. A híg iszapból állandóan pöfög a gáz; sokszor heves kitöréseik is vannak. Izland, Közép-Amerika, Új-Zéland vulkáni vidékein gyakoriak. Több olyan - még aktív - vulkánt is ismerünk, amelyek nagy iszaptömegeket nyomnak ki magukból. Az elhaló vulkánok kráterében ugyanis a szétrobbantott kőzetek porából nagy mennyiségű sáros, híg iszap gyűlhet össze. A fölszivárgó gőzök és gázok hatására azután az iszap állandóan pöfög, sőt nyomásukra a kráterből kis is tódulhat. Európában a legérdekesebb forró iszapvulkán a Nápoly közelében lévő Solfatara-kráterben (Pozzuoli mellett) működik. Itt egy néhányszor 10 m-es átmérőjű - kb. 160-200 °C hőmérsékletű - sűrű iszaptó állandóan fortyog...

Izland, Eyjafjall vulkán: új műholdfelvétel a füstoszlopról

Izland, Eyjafjall vulkán: új műholdfelvétel a füstoszlopról

Még mindig nagyon füstöl a legutóbbi, szombaton rögzített műholdkép alapján az izlandi Eyjafjöll vulkán, és nem tudni, mikor lesz vége a kitöréseknek. Az Európa légiforgalmát megbénító izlandi Eyjafjall vulkán kitörésének füstoszlopa az eddigi műholdképeken az alacsony és középmagas felhőzet alól érkezett a légkör felső régióiba és vált láthatóvá a műholdképeken. Szombat délután azonban felhőtlen volt az ég szinte egész Izland felett, így a füstoszlopot az Aqua műhold 250 méteres felbontásban már a vulkán csúcsától fényképezte. A második képen az árnyékok inkább kelet felé esnek a felhőkről és a füstoszlopról is - a felvétel kora délután, helyi idő szerint valamivel egy óra után készült. A Nap helyzetéből és az árnyékok hosszából lehet valamilyen kezdetleges becslést adni a füst magasságára is: a szélesen elterülő barna füstlepel teteje 2-3 kilométer alatt marad, a lepel közepén délre távozó füstzászló magassága pedig - a helyszíni mérések és beszámolók szerint is - 5-6 kilométer, jelentősen elmarad tehát a hét közepi 11 kilométeres csúcsértéktől. Amíg a vulkáni hamu csak az alacsonyabb és közepes légrétegekbe jut, addig nem is tud olyan messzire eljutni, mint pár napja, így a képen látható szennyezés már kisebb gondot okoz a repülés számára...

Katasztrófa felé sodorja a kitörés Európát

Katasztrófa felé sodorja a kitörés Európát

Beláthatatlan egészségkárosodással, a turizmus összeomlásával, gazdasági válsággal járhat, ha az izlandi tűzhányó hónapokig, vagy évekig is ilyen ütemben lövi a magasba vulkáni hamuját. Három napos éjszakai sötétség 1815 áprilisában, az indonéz szigetvilágban, Jávától keletre, a Tambora vulkán kitörése idézett elő katasztrófát. Mintegy 400-500 kilométeres körben három napig teljes éjszakai sötétség köszöntött be. A kitörés közvetlen hatásai révén Sumbawán és a környező szigeteken 10 ezer ember veszítette életét, az éhínség és járványok miatt pedig további 80 ezer ember halt meg. Tesztrepülőket indítottak 10 tesztrepülőt indított a Lufthansa, hogy megnézze, milyenek a légköri viszonyok 8 ezer méter felett. Airbus-ok és Boeing-ek is voltak köztük. Azt mondják, egyelőre úgy tűnik, semmi baja se lett a repülőiknek a vulkáni hamutól. POKOLI FÜST - A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága az Országos Meteorológiai Szolgálat jelzései, valamint a környező országok tapasztalatai alapján döntött úgy, hogy továbbra sem repülhetnek a gépek. - Vasárnap reggel újabb nagy hamufelhőt lövellt ki a vulkánból, ez jelenleg Észak-Európa felé tart - mondta a Borsnak Fövényi Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat repülésmeteorológusa...

Tuti menü