Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Vulkán linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Vulkán képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: vulkan.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 85 db
A földkéreg és a magma

A földkéreg és a magma

A földkéreg és a magma sajátosságairól évtizedek óta számos ismerettel rendelkezünk. Azonban itt is akadnak új felfedezések és meglepően új tudományos megközelítések... Tojáshéjvékony kéreg: Közismert, hogy a földkéreg szerkezete kettős. Az óceánok alatti kéregréteget sűrű, vulkanikus kőzet, javarészt bazalt alkotja, a kontinensek alapja pedig főként gránit. A kontinentális kéregben 40 km mélyen a hőmérséklet megközelíti a 900 fokot.180 fokos kemencében már kenyeret lehet sütni, 900 fok közelében viszont már a kövek is megolvadnak. Minél mélyebbre hatolunk, annál nagyobb a forróság. Ez a bolygó belsejében zajló folyamatok következménye. Ian Stewart geológus a Föld szerkezetét egy főtt tojáséhoz hasonlítja. A tojáshéj olyan, mint a Föld kérge. Viszonylag vékony réteg, amely teljesen körülveszi a bolygót. Rideg, ezért nagy darabokra töredezik fel. A Földön a földkéreg ezen a nagy darabjai a tektonikus lemezek. A hatalmas kőzetlemezek állandó mozgásban vannak, megváltoztatva a földrészek és óceánok helyzetét. A kéreg alatt találjuk a köpenyt, ami a tojás esetében ez a viszonylag lágy tojásfehérje. A köpeny vastag, csaknem 3000 km-es réteg a Földön belül. Szilárd, de alakítható, mint a gyurma. A bolygó közepe pedig a mag, ami a tojás sárgájának felel meg. A mag külső része folyékony olvadék, a közepe viszont az iszonyú nyomás miatt szilárd...

A leghidegebb láva titka

A leghidegebb láva titka

Föld mintegy ötszáz aktív vulkánja közül minden bizonnyal a tanzániai Ol Doinyo Lengai az egyik legkülönösebb. Ha tűzhányókitörést látunk, megszokhattuk, hogy a láva vörösen izzik, akár patakzik, akár a levegőbe lövell. Az Ol Doinyo Lengai, mely a környékbeli maszáj népcsoport szent hegye, ezzel szemben nagyon híg, fekete lávát bocsát ki, mely kihűlése után előbb szürke színt vesz fel, majd teljesen kifehéredik. A kutatók évtizedek óta vizsgálják, honnan eredhet ez a különös kőzetanyag, s úgy tűnik, most sikerült kideríteniük a titkot. A vulkán lávája nagyon különös összetételű; gyakorlatilag alig tartalmaz szilíciumot, ezzel szemben 50 százaléknál is magasabb benne a karbonátásványok, különösen a kálium- és nátrium-karbonát aránya. Minden láva tulajdonságait - folyósságát, robbanékony természetét - az illető vulkán magmájának kémiai összetétele határozza meg, s ezen belül is döntő szerepe van a szilícium-dioxid arányának. Az alacsony szilícium-dioxid-tartalmú magmák zömmel hígan folyósak, az átlagosnál magasabb hőmérsékletűek, és mivel a gázok a felszín elérése előtt elég könnyen távozhatnak belőlük, az ilyen vulkánokra a nem robbanásos kitörések a jellemzőek. Ezek típuspéldái Hawaii vulkánjai, melyek zömmel bazaltféleségeket bocsátanak ki. A magas kovasavtartalmú magmák ezzel szemben erősen viszkózusok, és hajlamosak a heves, robbanásos kitörésekre...

A Mount St. Helens krónikája

A Mount St. Helens krónikája

Az USA északnyugati részén, a csendes-óceáni partvidék közelében, Washington állam területén fekvő Mount St. Helenst századunk derekán már kialudt vulkánnak hitték. A francia Saint Helens grófok családjáról elnevezett hegy 1857-ben működött utoljára. Vulkáni erdetére már csak a szabályos kúpforma emlékeztetett. A nyár derekán is hó-és jégpalástba burkolózó, 2950 méter magas kúp lejtői végtelen nyugalmat sugároztak. 1980 márciusában földrengések sorozata jelezte, hogy az Észak-amerikai lemez peremén, az itt alábukó Juan de Fuca-lemezhez kapcsolódó mélytengeri árok közelében fekvő vulkán újra életre kelt. Március végén már kisebb gőz-és hamukitörésekre is sor került. Ennek során a hegy körzetét lezárták, és a környező falvakból több mint 300 lakost kitelepítettek. Ugyanakkor kamerákkal, mérőműszerekkell bástyázták körül a hegyet, hogy minden rezdülését megörökíthessék. Így a Mount St. Helens az utóbbi évek, évtizedek legjobban megismert vulkánja lett. Helikoterekről megállapították, hogy a régi kráterben újabb, 50 méter mély kráter nyílt, amely április elejére 300 méteresre mélyült. A csúcs közelében, az északi lejtőn pedig lassanként 100m magasra duzzadó kúp jelent meg. A főkráter felé kijáratot nem találó magma keresett erre utat magának...

Vulkán magazin hírek
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel-műhold
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt... Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján - tudósított a BBC hírportálja. Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a...
Befejeződött a világ legmélyebb vulkáni lyukának fúrása Izlandon
Befejeződött a világ legmélyebb... Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának...
A Csomád-vulkán földtörténeti közelmúltját vizsgálták magyar kutatók
A Csomád-vulkán földtörténeti... A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb...
A nyughatatlan Etna

A nyughatatlan Etna

Nem múlik el úgy év, hogy ha csak néhány hír erejéig is, de szó ne esnék kontinensünk legnagyobb tűzhányójáról, az Etnáról. ...Hosszú hallgatás után ismét működésbe lépett a Szicíliai vulkánóriás; ...Újra aktív az Etna; ...Catania tartományban készültséget rendeltek el az Etna működése miatt stb. Jól tudjuk azonban, hogy ezek a tudósítások is - mivel éppen az újszerűségre, szenzációkeltésre és a gyorsaságra törekednek - gyakran felületes hírforrásokból táplálkoznak. A fenti megfogalmazások talán éppen ezek miatt kissé pontatlanok. Aki ellátogatott már erre a vidékre, jól tudja, hogy az Etna állandó mozgásban van. Folyamatos kitörései között csak annyi lehet a különbség, hogy por- és gázrobbanásokat, ritkábban lávakitöréseket produkál. Persze az elmúlt éveket tekintve ez utóbbi jelenségek is relatíve gyakran bekövetkeztek. A dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület szervezésében 1999-óta, négy alkalommal kerestük fel a szicíliai tűzhányót. S noha a vulkánnak, illetve környezetének aprólékos megismeréséhez több éves terepi munka szükségeltetik, azonban úgy gondoljuk, hogy az alapvető tudnivalók elsajátításához az összességében egy hónapot felölelő kutatómunkánk is információt szolgáltatott. Útjaink során felkerestük és dokumentáltuk az Etna számunkra legérdekesebb részeit. Az erdős északi és a kopár déli irányból is feljutottunk a csúcskráterekhez...

A St. Helen hegy hét csodája

A St. Helen hegy hét csodája

Az alábbiakban összefoglalt hét csoda, tulajdonképpen hét földtani jellegzetesség/sajátosság, amely a 80-as években történt vulkánkitörés következménye. Ezek a Szt. Helén hegy (MSH) Teremtés Információ Központban voltak bemutatva. Mivel nagyon gyorsan alakultak ki, kihívták az evolucionista gondolatot, amely hosszú időszakokat határoznak meg ilyen változások létrejöttével kapcsolatosan. Csodáknak nevezzük az általuk okozott félelem miatt. Meg vagyunk győződve, hogy e csodák valójában Istentől jövő üzenetek melyek által emlékezteti az embert arra a gyorsaságra, amellyel alkotta a világot. A hegyek kilenc óra alatt változtak át a felismerhetetlenségig. A Szt. Helén hegy a Cascade csúcsok legszebbjeiként volt ismeretes. A kúp alakú és hóval borított hegy a sűrű erdős mély szakadék fölött tornyosult, északi oldalán egy kristálytiszta tó állt. 1980 márciusában a magma elkezdett felfele mozogni a hegyben, szétfeszítve azt. Május 18-án, délelőtt 8.32-kor egy erős földrengés következtében a déli lejtő az alatta levő völgyekbe omlott, egy oldalsó, déli irányú, legyező alakú robbanással csökkentve a belső nyomást. Ez az előzetes nyolc perces kitörés 230 négyzetmérföld erdőt tett tönkre...

Hirdetés
A Teleki Afrikában

A Teleki Afrikában

1886 őszén Höhnel Lajos kíséretében Afrikába utazott és 1887 tavaszán nagyobb felfedező utat tett. Január 23-án nagy karavánnal hagyták el Zanzibárt, s tavasszal értek el a Kilimandzsáró haváig, melyen Teleki az utazók közt elsőnek hatolt fel az örök hó határáig. Újból szervezve 250 főnyi karavánját, októberben a Kenya-hegyet mászta meg; nagyobbrészt ismeretlen vidékeken keresztül mentek a Baringo-tóig, s onnan tovább hatolva, 1888 tavaszán két nagyobb tavat fedeztek fel, melyeket Teleki Rudolf- és Stefánia-tavaknak nevezett el. A Rudolf-tó partjához közel fekvő 630 m magas működö vulkánnak Höhnel a Teleki-vulkán nevet adta. 1888 november 25-én megérkeztek Mombaszába, ahonnan Teleki 1889 tavaszán jött vissza Magyarországra. Höhnel sorhajóhadnagy 1886 novemberében érkezik Zanzibárba, az expedíció indulási helyére, Teleki pár héttel később. Itt három hónapot töltenek előkészítéssel, megfelelő mennyiségű és minőségű teherhordó, öszvérhajcsár toborzásával. Komoly fegyveres őrséget szerveznek annak ellenére, hogy Teleki a bennszülöttekkel szemben a mosolypolitikát kívánta alkalmazni. Az expedíció 17 tonnányi felszerelését 470 csomagra osztották szét, melynek jelentős része a bennszülötteknek felajánlható ajándék és csereáru. Itt hallanak először az ismeretlen tavakról, melyeket célpontjukul tűztek ki...

A Teleki-expedíció

A Teleki-expedíció

Az egyik legismertebb magyar Afrika-kutató híres expedíciója közel 3000 kilométeres útvonalon haladt és értékes és máig egyedülálló fotódokumentációt készített, mely a XIX. századi Kelet-Afrika természeti képéről, településeiről, népeiről ad hiteles képet számunkra. A felfedező utazó 1845. november 1-én született Sáromberkén, a neves erdélyi Teleki család református ágának leszármazottjaként. Elődei közül számos jelentős tudós és államférfi tette megbecsültté a család nevét. Felsőfokú tanulmányait a göttingeni és a berlini egyetemeken folytatta. Göttingenben az állam és gazdaság-tudományi szakra iratkozott be, de ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot is tanult, a kor elismert tudósai, professzorai oktatták. Tanulmányai befejeztével katonai pályára lépett, 1881-ben országgyűlési képviselőként bekapcsolódott a politikai közéletbe. Ekkor ismerkedett meg Rudolf trónörökössel és feleségével Stefánia hercegnővel, II. Lipót belga király leányával - a Magyar Földrajz Tudományok társaság elnökével és fővédnökével, aki élénk figyelemmel kísérte az akkoriban zajló földrajzi felfedező utazások eseményeit. A Rudolf trónörökössel közösen tett erdélyi vadászatok érlelték meg Telekiben egy egzotikus vadászexpedíció tervét...

A vegyes típusú vulkánok

A vegyes típusú vulkánok

A vegyes típusú vulkánok együttesen mutatják az explóziós és erupciós jelenségeket. A szubdukciós övezetben alakulnak ki. Gőzöket-gázokat, törmeléket és lávát egyaránt termelnek. Vulkáni kúpjaik a törmelék és a láva egymásra rakódott rétegeiből épülnek fel, sztratovulkánok. Legismertebbek: Európában: Vezúv, Etna, Stromboli, Dél-Amerikában: Cotopaxi, Ázsiában: Fuji.

A Vezúv a világ legveszélyesebb vulkánja

A Vezúv a világ legveszélyesebb vulkánja

Olasz szakértők szerint az európai szárazföld egyetlen aktív vulkánja, a dél-olaszországi Vezúv 2100-ig ismét kitör. A számítások szerint hevessége elérheti az idő számításunk utáni 79-es kitörést, amikor több méter vastag láva és vulkáni hamu temette be Pompeii és Herculaneum városokat. A térség nagy népsűrűsége miatt a világ legfenyegetőbb vulkánja a Nápoly közeli Vezúv - hangzott el a 32. Nemzetközi Geológiai Konferencián Firenzében. A vulkán körüli 7 kilométer sugarú körben 18 város található, a legnagyobb veszélyt jelentő vörös zónában csaknem 560 ezren élnek. Nagyerejű kitörés esetén az itt élők kimenekítésére kevesebb mint 24 óra áll majd rendelkezésre, így a lakók jelentős hányadának megmentésére kicsi az esély. Különösen igaz ez a nagyon sűrűn lakott területekre. A Vezúv azonban nem csak a vörös zónából szedi majd áldozatait: a zónán kívül mintegy 200 ezer embernek kell a vulkáni por és hamu káros hatásával számolnia. Egyes számítások szerint a vulkán közvetlen veszélyt jelent még a 15 kilométerre élőkre nézve is. Elemzések szerint különösen nagyerejű kitörés esetén az emberi és állati szövetek még a vulkántól 12 kilométer távolságra is 200-600 Celsius fokos hőmérsékletnek vannak kitéve...

Hirdetés
A Vezúv kitörése isz. 79.

A Vezúv kitörése isz. 79.

I.sz.62. február 5-én heves földrengés rázta meg Nápoly környékét, különösen a Vezúv lábánál épült két kis várost Pompeit és Herculáneumot. Mivel Itáliában a földrengés nem volt ritka jelenség a lakosság nem esett pánikba. A leomlott falakat újra felhúzták és élték tovább mindennapi életüket. A földrengés és a Vezúv között nem sejtettek semmiféle összefüggést. Azt tudták ugyan, hogy tűzhányó volt, de már évszázadok óta nem működött. 79. augusztus 24-én a Vezúv hirtelen életre kelt, és bekövetkezett a történelem egyik legemlékezetesebb vulkáni kitörése. Két napig tartott. Az ifjú Plinius írásaiban olvashatjuk: '...A hegy fölött furcsa nagy felhőt lehetett látni, amely nőttön-nőtt. Több ezer méter magas füstoszloppá magasodott majd, szétterült. Olyan volt, mint egy nagy lombosfa. Éjszakára már a Vezúvius hegyéből több helyen széles lángnyelvek és magas tűzoszlopok csaptak fel. A gyakori földrengéstől a házak meginogtak. A szabad ég alatt pedig a tajtékkövek hullásától kellett tartani. Másnap sötétebb és sűrűbb volt az éj, mint bármikor. A hamu egyre sűrűbben hullott, beborított mindent. Ez az eleven lázálom így tartott órák hosszat. Végül füstté, köddé finomulva eloszlott...'

A vulkáni folyamatok típusai

A vulkáni folyamatok típusai

A vulkáni működéseket a kőzetlemezek mozgása váltja ki. A vulkáni működés lehet felszín alatti és felszíni. Felszín alatti vulkáni tevékenység: Az asztenoszférából magmaáramlás indul a felszín felé. A magma nem éri el a felszínt, hanem a hőmérséklet és a nyomás csökkenése miatt a felszín alatt kőzetté szilárdul. Ez a mélységi magmás kőzet (gránit, gabbró, diorit). Ahogy csökken a magma hőmérséklete, különböző alkotórészei fokozatosan kiválnak. Ilyenek például az ércek. Az érc olyan ásvány vagy ásványtársulás, amely gazdaságilag hasznosítható fémeket tartalmaz. A magma alkotórészei meghatározott sorrendben válnak ki. Először az 1000° körül megszilárduló nehézfémek (nikkel, platina) illetve a vas, a króm és a vanádium válnak ki, majd az olvadt tömeg alján felhalmozódnak. A magma más kőzetek közé nyomakodik be. A magmamaradék behatol a mellékkőzetek repedéseibe, és ott 700-500° közötti hőmérsékleten ércteléreket hoz létre. A repedésekben keresnek utat maguknak a a magma gőzei, gázai is, amelyekből lehűlve 500-350° között szintén ércek csapódnak ki. Így jöttek létre az érctelérekben felhalmozódott ón-, urán és tóriumérctelepek. A magmás kőzetbe bejutó víz felforrósodva fémeket old ki a magmás kőzetből. A forró vizes oldatok lehűlve vagy a mellékkőzetekkel vegyi folyamatba lépve újabb ércteléreket hoznak létre. Ez a hidrotermális ércesedés...

A vulkáni utóműködések

A vulkáni utóműködések

A vulkáni működés szüneteiben és a vulkán kialvása után még évezredekig, sőt évmilliókig gőz-és gázszivárgások figyelhetők meg. Ezeket összefoglalóan vulkáni utóműködésnek, tudományosan posztvulkáni tevékenységnek nevezünk. Gejzírek: A vulkáni utóműködések leglátványosabb formája a gejzír, az időszakosan feltörő hévforrás. Ezt a csodálatos jelenséget Földünkön csak négy helyen tekinthetjük meg: Új-Zélandon, Yellowstone Nemzeti Park-ban (Amerikai Egyesült Államok), Izlandon és Kamcsatkán. Fumarolák: A fumarolák sokféle oldott ásványi anyagot tartalmazó 200-900 Celsius fokos vízgőzkitörések. A szabad levegőn a vízgőz kondenzálódik, belőle az ásványos anyagok és a szennyeződések jó része kiválik, ezért a fumarola gomolygó füstfelhő benyomását kelti. Szolfatárák: A szolfatárák nevüket a Nápoly melletti Solfatara-kráterről kapták. A szolfatárás kigőzölgésben a vízgőz mellett kén-hidrogén és kén-dioxid uralkodik...

A vulkánkitörések hatása

A vulkánkitörések hatása

A vulkánkitörések számos olyan hatása van Földünkre, amelyet jól ismerünk. Részint gyarapíthatják a szárazulatok területét a tengerbe folyó láva megszilárdulásával, új szigetek létrejöttével, részint csökkenthetik is, ha például egy vulkáni sziget felrobban. A szárazföldek belsejében is átalakítják a tájat, valamint kiváló termőtalajt biztosítanak az ember termesztette növények számára. Van azonban olyan hatásuk is, amely az egész bolygón, de legalábbis nagy területeken érezteti befolyását életünkre. A légkörbe jutó vulkáni eredetű anyagok időjárást s így a mi életünket is befolyásoló hatásairól lenne szó.

Aktív tűzhányó Indonéziában

Aktív tűzhányó Indonéziában

Több napja tartó füstfelhő, sziklazápor utáni nyugalmi időszak még nem jelenti azt hogy az indonéziai Merapi vulkán nem fog kitörni. Milyen vulkánról is van szó? A Merapi vulkán kiömlési (effúziós) és kirobbanásos (explóziós) jelenségeket is mutatott eddigi tevékenysége során. Gőzöket, gázokat, törmeléket és lávát is termel. Ezeknek köszönhetően a vulkáni törmelék és a kiömlött láva rétegenként egymásra épült. Az ilyen típusú vulkánokat nevezzük rétegvulkánnak vagy sztratovulkánnak. A Merapi Indonézia legaktívabb vulkánja, 1548 óta 68 alkalommal tört ki. Nevének jelentése: Tűz hegye. Emberek ezrei élnek a vulkán lábánál lévő falvakban 1700 méteres magasságig. A Merapi Jáva déli részén lévő vulkáncsoport legfiatalabb tagja, szubdukciós zónában helyezkedik el, azaz olyan területen, ahol a kőzetlemezek közelednek egymás felé. A térségben az Indiai-Ausztráliai lemez az Eurázsiai lemez alá csúszik. Az ilyen területek vulkánosságára jellemzőek a kúp alakú, meredek oldalú, réteges sztratovulkánok. Gyakori a robbanásos működés, a tufaszórás. A vulkáni tevékenység hosszabb távon egyenlőtlenül oszlik meg...

Az Etna kitörései

Az Etna kitörései

Az Etna kitöréseit mintegy 1500 éve jegyzik fel rendszeresen, így ez Földünk legismertebb tűzhányója. Az utóbbi 400 esztendőben a kitörések jellege többször is megváltozott, ahogy a vulkánból más-más jellegű magma tört a felszínre. - Az 1600 és 1669 közötti nyolc, hosszú ideig tartó kitörés sok anyagot hozott a felszínre. - Az 1669-es kitörést követő évszázadban az Etna működése jelentéktelen volt; a tűzhányó mindössze néhány kisebb kitörést produkált. - A következő nagy kitörés 1755-ben következett be, ekkor a központi kráterekből számos lávafolyam indult el. Az új, aktív időszak az 1763-1766 közötti három oldalkitöréssel köszöntött be. 1767 és 1865 között nagyjából tízévenként követték egymást a nagy magnitúdójú és sok anyagot felszínre hozó kitörések, amelyek közül az utolsó, az 1865-ös 100-106 m³ lávát és piroklasztot produkált. A kitörés után egy héttel a vidéket egy, a Richter-skála szerint 4,7 erejű földrengés rázta meg, amit az Etna alatt húzódó törésvonalak (Málta-szicíliai-tömb és Messina-giardini-rift) mentén bekövetkezett elmozdulás okozott. Ezt az úgynevezett Timpe-törésvonalat gyakran okolták a vulkán működéséért, de kapcsolatukat nem sikerült bizonyítani...

Az Eyjafjallajökull 2010-es kitörése

Az Eyjafjallajökull 2010-es kitörése

Az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése egy vulkanikus eseménysorozat, amely az izlandi Eyjafjallajökull jégmezőnél történt. A térségben már 2009 végén észleltek szeizmikus aktivitást, amely 2010. március 20-án kisebb vulkánkitöréshez vezetett. Egy második, április 14-i erősebb kitörés széles körű járattörlésekhez vezetett az európai légi közlekedésben, amely több millió utast érintett. Április 15-én és 16-án a legtöbb európai repülőtér teljesen zárva volt, ugyanis szakértők szerint a vulkáni hamu, amely nagy részecskéket is tartalmaz, kárt tehet a repülők hajtóművében, ez pedig katasztrófákhoz vezetett volna. Ennek eredményeként jelentős késések voltak Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Moldova, Németország, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovákia, és Szlovénia repterein. Magyarországon a Ferihegyi repülőteret is érintette a jelenség. A kitörés, a jég megolvadása miatt, árvizeket, laharokat (iszapár, izlandi nyelven jökulhlaup) is okozott, ezért a közeli lakosság evakuálására volt szükség. Az Eyjafjallajökull (a jökull izlandi nyelven gleccsert, jégmezőt jelent) egy kisebb belföldi jégtakaró Izlandon. Skógartól északra és a Mýrdalsjökull jégmezőtől nyugatra fekszik...

Az izlandi kitörés hamuja nem veszélyezteti az egészséget

Az izlandi kitörés hamuja nem veszélyezteti az egészséget

Az Egészségügyi Világszervezet - szemben korábbi véleményével - kedden Genfben azt közölte, hogy az izlandi vulkánkitörés nyomában az európai légtérbe került hamufelhő nem jár egészségi kockázatokkal. Dr. Carlos Dora elmondta, hogy Európa legnagyobb részében a hamufelhőből érkező szennyezés nem éri el a föld szintjét. A vulkán múlt heti kitörésekor a WHO még arra figyelmeztette az európai lakosságot, hogy a hamufelhő közeledtével lehetőleg kerüljék a szabadban tartózkodást, mert a szennyezés belélegzése egészségi kockázatokkal járhat. Több szakértő kétségbe vonta a figyelmeztetés indokoltságát. Dora most azt közölte, hogy a szennyezés a légkör magasabb részében felhígul és ezért nem rejt veszélyt...

Tuti menü