Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A vulkánkitörések és hatásai képes leírás - Vulkán.tlap.hu
részletek »

A vulkánkitörések és hatásai - Vulkán.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: vulkan.tlap.hu » A vulkánkitörések és hatásai
Keresés
Találatok száma - 4 db
A vulkánkitörések hatása

A vulkánkitörések hatása

A vulkánkitörések számos olyan hatása van Földünkre, amelyet jól ismerünk. Részint gyarapíthatják a szárazulatok területét a tengerbe folyó láva megszilárdulásával, új szigetek létrejöttével, részint csökkenthetik is, ha például egy vulkáni sziget felrobban. A szárazföldek belsejében is átalakítják a tájat, valamint kiváló termőtalajt biztosítanak az ember termesztette növények számára. Van azonban olyan hatásuk is, amely az egész bolygón, de legalábbis nagy területeken érezteti befolyását életünkre. A légkörbe jutó vulkáni eredetű anyagok időjárást s így a mi életünket is befolyásoló hatásairól lenne szó.

Egy vulkán is elintézheti a Földet?

Egy vulkán is elintézheti a Földet?

A vulkánok Bud Spencerei nem elégszenek meg azzal, hogy megrongálják a repülőgépek hajtóműveit: ha istenigazából dühbe jönnek, az élővilág nagy részét lesöprik bolygónk felszínéről. A VEI8-asok szerencsére csak néhány százezer évente jönnek ki a sodrukból...

Vulkáni tevékenység

Vulkáni tevékenység

A vulkáni tevékenység és a hozzá kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik. A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a magma, az asztenoszféra (a Föld felső köpenyének alsó, képlékeny, közvetlenül a litoszféra alatt található része) izzó kőzetolvadéka, a felszínre jut. A vulkánok keletkezésének legfontosabb tényezője a Föld belső hője, melyet az ősidőktől a radioaktív anyagok bomlása gerjeszt. A Föld belső hője a földköpenyben konvekciós áramlásokat hoz létre, amelyek elmozdítják az asztenoszféra tetején úszó kőzetlemezeket, amelyek egymáshoz képest eltávolodhatnak vagy egymásra tolódhatnak. Ott, ahol a litoszféralemezekben repedések keletkeznek, az izzó magma a felszínre juthat. A vulkánok kialakulásának további fontos tényezői a szerkezetföldtani viszonyok. A kőzetekre ható erők úgynevezett feszültségtérben jelennek meg. A kőzetnyomás hatására a feszültségtérben keletkezett vetődéseken nyomul a felszínre a magma. A vulkanizmus, a hegységképződés, mint Földünk nagy geológiai folyamatai, a kőzetlemezek mozgásával (lemeztektonika) magyarázható. A Föld aktív vulkánjai a kőzetlemezek határaihoz, főleg a mélytengeri árkokhoz és az óceánközépi hátságokhoz kapcsolódnak. A lemezmozgások alapján megkülönböztetjük: a távolodó kőzetlemezek, a közeledő kőzetlemezek és a forró pontok vulkanizmusát...

Vulkán magazin hírek
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel-műhold
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt... Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján - tudósított a BBC hírportálja. Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a...
Befejeződött a világ legmélyebb vulkáni lyukának fúrása Izlandon
Befejeződött a világ legmélyebb... Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának...
A Csomád-vulkán földtörténeti közelmúltját vizsgálták magyar kutatók
A Csomád-vulkán földtörténeti... A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb...
Vulkánkitörések és a globális klíma kapcsolata

Vulkánkitörések és a globális klíma kapcsolata

Mivel a legtöbb esetben a földtani folyamatok tér- és idődimenziói átlépik a halandó ember dimenzió korlátait, ezért sokszor pontatlanul a globális felmelegedési teóriák sem számolnak a vulkánkitörésekkel. Pedig a legtöbb pliniusi típusú (hevesen lezajló robbanásos) vulkánkitörés után erőteljes (globálisan akár 0,6-0,7 °C) lehűlést regisztrálnak. A legutóbbi ilyenszerű evidens hatás a Mt. Agung (Indonézia) 1963-as kitörésekor jelentkezett. Kisebb, de részletesen dokumentált hatást a Mt. Pinatubo (Fülöp-szigetek) 1991-es kitörésekor is észleltek, főként abban, hogy eltolta a prognosztizált antropogén üvegházhatás alakulását. Az is igaz, hogy a heves vulkánkitörések klimatikus szerepe nem mindig egyértelmű, akár a latitudinális helyzetétől vagy más globális tényezők egybeesésétől is függ. Így például, az El Chichón (Mexikó) 1982-es kitörésekor a lehűlés elmaradt és ezt az El Nino számlájára írják. A történelem is számos példáját mutatja a vulkánkitörések klimatikus hatásának (pl. Laki, Izland - 1783, Tambora, Indonézia - 1815, Krakatau, Indonézia - 1883). A feljegyzések szerint a Tambora vulkán kitörése az egyik legkegyetlenebb kitörés volt az emberiség történelme során. 1815 áprilisában az Indonéz-szigeteken található Tambora vulkán a történelmi idők legnagyobb explozív vulkánkitörését produkálta...

Tuti menü