Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magma képes leírás - Vulkán.tlap.hu
részletek »

Magma - Vulkán.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: vulkan.tlap.hu » Magma
Keresés
Találatok száma - 4 db
A földkéreg és a magma

A földkéreg és a magma

A földkéreg és a magma sajátosságairól évtizedek óta számos ismerettel rendelkezünk. Azonban itt is akadnak új felfedezések és meglepően új tudományos megközelítések... Tojáshéjvékony kéreg: Közismert, hogy a földkéreg szerkezete kettős. Az óceánok alatti kéregréteget sűrű, vulkanikus kőzet, javarészt bazalt alkotja, a kontinensek alapja pedig főként gránit. A kontinentális kéregben 40 km mélyen a hőmérséklet megközelíti a 900 fokot.180 fokos kemencében már kenyeret lehet sütni, 900 fok közelében viszont már a kövek is megolvadnak. Minél mélyebbre hatolunk, annál nagyobb a forróság. Ez a bolygó belsejében zajló folyamatok következménye. Ian Stewart geológus a Föld szerkezetét egy főtt tojáséhoz hasonlítja. A tojáshéj olyan, mint a Föld kérge. Viszonylag vékony réteg, amely teljesen körülveszi a bolygót. Rideg, ezért nagy darabokra töredezik fel. A Földön a földkéreg ezen a nagy darabjai a tektonikus lemezek. A hatalmas kőzetlemezek állandó mozgásban vannak, megváltoztatva a földrészek és óceánok helyzetét. A kéreg alatt találjuk a köpenyt, ami a tojás esetében ez a viszonylag lágy tojásfehérje. A köpeny vastag, csaknem 3000 km-es réteg a Földön belül. Szilárd, de alakítható, mint a gyurma. A bolygó közepe pedig a mag, ami a tojás sárgájának felel meg. A mag külső része folyékony olvadék, a közepe viszont az iszonyú nyomás miatt szilárd...

Magma

Magma

A magma felszínalatti, olvadt kőzetanyag. Földtani megközelítés szerint többkomponensű, nyílt rendszerű szilikátos kőzetolvadék, változatos (és változó) kristály- és könnyenilló-tartalommal, változó hőmérséklettel, sűrűséggel, folyási jellemzőkkel és viszkozitással. Származhat közvetlenül a köpeny és/vagy a földkéreg részleges olvadásából (ilyenkor anyamagmáról beszélünk), vagy ezen olvadékok differenciálódásából és/vagy keveredéséből (leánymagma, utódmagma, maradékmagma a neve). A magma megszilárdulása során keletkezett kőzeteket magmás kőzeteknek vagy magmatitoknak is nevezik. A felszínre kerülő magma (mely közben elveszíti könnyenilló-tartalmát) neve láva, a felszínen (vagy víz alatt) megszilárduló magmás kőzetek a kiömlési-, vagy más néven a lávakőzetek. A föld alatt megszilárduló magmás kőzetek a mélységi magmás kőzetek. A magma jellemzői: A magma az átlag 36 km vastagságú kéreg és a köpeny határán alakul ki. Mélység szerint megkülönböztetjük a nagymélységi magmát (5 km alatt), a kismélységi magmát (vagy szubvulkáni, 0-5 km), illetve a vulkanikus magmát (kiömlési, felszínre jutó). Mivel a magma nem egynemű anyag, azaz többféle komponens alkotja (a beolvadt köpeny vagy kéreg összetételétől függően) olvadási sajátosságai (pld. hőmérséklet) nagyon változóak...

Magmás kőzetek

Magmás kőzetek

A magmás kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. Magma: A Föld mélyében, az asztenoszférában keletkezett kőzetanyagot hívjuk így. A mélyben a magmakamrákban gyűlik össze, s a hasadékok mentén nyomul a felszín felé. A kihűlés során sorban kristályosodnak belőle a szilíciumtartalmú ásványok, majd a sor legvégén a kvarc, amennyiben még maradt szabad szilícium. 60% alatti szilíciumtartalom alatt a sor végén nem marad szabad szilícium. Ezért a különböző szilíciumtartalmú magmák különböző minőségű magmatitokat hoznak létre. Nagymélységi magmás kőzetek: A litoszféra repedéseibe hatoló magma megszilárdulásával keletkeznek 36 és 5 km közötti mélységben. Másik neve plutonikus vagy abisszikus kőzet. A lassú lehűlés miatt a bennük lévő ásványok nagyok, durván kristályosak, és szövetük holokristályos. A szemcseméret mindig 0,5-2,5 cm közötti. Kismélységi magmás kőzetek: A felszín és 5 km közötti mélységben keletkező, más néven szubvulkáni kőzet. A szubvulkanitokra porfíros vagy holokristályos kőzetszövet jellemző. A kisebb mélység gyorsabb kihűlést, ezért kisebb kristályméreteket okoz, néhány alkotóelemnek esetleg már nincs is ideje kristályosodni. Szemcseméretük mindig vagy kisebb 0,5 cm-nél, vagy nagyobb 2,5 cm-nél...

Vulkán magazin hírek
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel-műhold
A Föld összes tűzhányójáról gyűjt... Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján - tudósított a BBC hírportálja. Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a...
Befejeződött a világ legmélyebb vulkáni lyukának fúrása Izlandon
Befejeződött a világ legmélyebb... Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának...
A Csomád-vulkán földtörténeti közelmúltját vizsgálták magyar kutatók
A Csomád-vulkán földtörténeti... A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb...
Magmás kőzetek bemutatása

Magmás kőzetek bemutatása

A magmás kőzetek magmából keletkező kőzetfélék, amelyeket ásványtani és kémiai szempontból, keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. A magma a felső köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló, magas hőmérsékletű, többkomponensű szilikátolvadék. A magma hőmérséklete 1300-1500 °C, a felszín felé nyomulva hőmérséklete csökken, hűlése során alkotórészei olvadáspontjuknak megfelelő sorrendben válnak ki. Ez a folyamat a magmás kristályosodás (kőzet és ércképződés) (lásd Bowen féle diagramot). Ha a magma nem tör a felszínre, hanem a mélyben megreked, ott viszonylag lassan hűl ki és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Ha a magma a felszínre tör, akkor sokkal gyorsabban kihűl, kevés idő marad a kristályok növekedéséhez, ezért apró kristályokból álló úgynevezett kiömlési magmás kőzetek keletkeznek...

Tuti menü